Volt cseh államfő: A V4-ek sosem tudtak közös nevezőre jutni

2016. február 15. 13:47

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök úgy véli, a visegrádi országok szavának súlya van az európai vitákban, Václav Klaus volt cseh államfő szerint azonban a tagoknak sosem sikerült megtalálniuk a közös hangot, az eredmények pedig messze alulmúlják a korábbi várakozásokat. A politikusok a hétfői V4-es találkozó előtt fejtették ki véleményüket a visegrádi csoport negyedszázadáról.

2016. február 15. 13:47

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a visegrádi csoport tiszteletet vívott ki magának Európában, és a szavára figyelnek, míg Václav Klaus volt cseh államfő úgy véli, hogy a V4-es együttműködés tartalom nélküli üres forma, és a tagországoknak lényegében sosem sikerült megtalálniuk a közös nevezőt.

A hétfőn Prágában tartandó V4-csúcsértekezlet előtt az említett politikusok a sajtóban egymástól lényegesen eltérő véleményeket fogalmaztak meg a visegrádi csoport negyedszázadáról.

Sobotka: A visegrádi országok szavának súlya van

„A visegrádi csoport Európában kivívta partnerei elismerését, tiszteletét, és szavának az európai vitákban súlya van” – írta Sobotka a Právo című baloldali napilapban megjelent évfordulós cikkében. Sobotka szerint a V4-ek olyan tapasztalatokat szereztek a társadalom demokratikus átalakításában és országaik uniós csatlakozása folyamán, amelyek „egyedi tőkét jelentenek”, s nagyon jól hasznosíthatóak olyan országokban, amelyekben még nem zajlott le a rendszerváltás.

A miniszterelnök elismeri, hogy a V4-ek „soha nem volt és nem is lesz monolit blokk”, s mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben eltér egymástól a négy tagállam véleménye. Szerinte azonban ez nem hátrány, hanem előny, mert az erőket a közös célokra lehet összpontosítani.

Klaus: A visegrádi együttműködés csak egymás mellett való barátságos elbeszélés

A visegrádi csoport létrehozása nem a közép-európai országok találmánya, hanem „az Európai Unióból jött ötlet” – állította Václav Klaus a Mladá Fronta Dnes című liberális lapban megjelent írásában. Úgy vélte, hogy az EU régi tagállamai ezzel akarták elodázni a kommunizmustól megszabadult kelet-európai országok felvételét az unióba, illetve beengedését saját piacaikra.

Az EU-szkeptikusként ismert volt cseh államfő szerint a közép-európai országoknak a kilencvenes évek közepén működő CEFTA-n (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Övezet) kívül „soha nem sikerült közös álláspontot megfogalmazniuk az EU-val szemben, illetve ha ez sikerült, akkor Brüsszelbe érkezve az egyik vagy a másik ország megfeledkezett róla”.

Példaként a migránskvótákat említi, amelyet a V4-ek ugyan közösen elutasítottak, de a végső brüsszeli döntéskor Lengyelország kilépett a sorból, és mégis megszavazta. Klaus szerint a migránsválság kapcsán a V4-ek gyenge láncszeme Csehország. „A mai lengyel kormánynak, (Robert) Fico kormányának, illetve Orbán (Viktor) kormányának állásfoglalásai sokkal nagyobb önbizalommal vannak tele, mint a cseh kormány állásfoglalásai” – írta a cseh exelnök.

A visegrádiak elmúlt 25 éve nem más, mint „barátságos elbeszélés egymás mellett”, és az együttműködés eredménye „messze elmaradt a várakozásoktól” – olvasható a Lidové Noviny című konzervatív napilap elemzésében.

Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett

A lap megszólaltatta Rudolf Kucera történészt, aki a kilencvenes években Václav Havel akkori cseh államfő tanácsadója volt közép-európai ügyekben. Kucera kifejtette, hogy a visegrádi együttműködés mára nagyon eltért eredeti céljaitól, s lényegében EU-ellenes paktum lett. „Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett, ma ez egy EU-ellenes soviniszta társulat. Az eredeti eszme teljes egészében kiveszett” – nyilatkozott Kucera az újságnak.

Megjegyezte: a projekt sikertelenségében nagy szerepet játszott Václav Klaus, aki az együttműködést cseh nemzeti érdekekre hivatkozva éveken át megpróbálta megtorpedózni, illetve az, hogy 2004-ben a V4-ek felvételt nyertek az EU-ba, ami szerinte felszínre hozta az érdekellentéteket.

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tango47
2016. szeptember 12. 15:42
Klaus belemerevedett a krakéler szerepébe. Most is csak fikáz mindent, holott hosszú évek óta most először tűnik egységesnek a V4-ek álláspontja. A Havel-tanácsadó véleménye pedig nem számít, max annyit, mint pl. Szigetvárié, magyarul nullát.
Berecskereki
2016. február 16. 09:56
LOL Az volt a majom aki téged összehozott, pedig jobban tette volna ha kis széket csinál. Nemcsak tanulatlan vagy, de még tanulni se akarsz. Hol írtam az 1335 évhez kötődően szlovák királyról? Sehol. Szlovákia pedig csak úgy jött szóba, hogy Csehszlovákia kettévált és létrejött Csehország és Szlovákia. Így lett a V3-ből V4.
Akitlosz
2016. február 16. 09:56
Ki is volt a szlovák király 1335-ben te majom? Semmi újat nem írtál, előbb tudtam mint te. Szóval álljál le a kioktatni akarással te műveletlen, szarházi, narancsagyú senki!
Berecskereki
2016. február 16. 09:55
Már megint okoskodsz, ahelyett hogy utánanéznél. A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. 3:3 majd Csehszlovákia felbomlásával lett négy.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!