Volt cseh államfő: A V4-ek sosem tudtak közös nevezőre jutni

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a visegrádi csoport tiszteletet vívott ki magának Európában, és a szavára figyelnek, míg Václav Klaus volt cseh államfő úgy véli, hogy a V4-es együttműködés tartalom nélküli üres forma, és a tagországoknak lényegében sosem sikerült megtalálniuk a közös nevezőt.

A hétfőn Prágában tartandó V4-csúcsértekezlet előtt az említett politikusok a sajtóban egymástól lényegesen eltérő véleményeket fogalmaztak meg a visegrádi csoport negyedszázadáról.

Sobotka: A visegrádi országok szavának súlya van

„A visegrádi csoport Európában kivívta partnerei elismerését, tiszteletét, és szavának az európai vitákban súlya van” – írta Sobotka a Právo című baloldali napilapban megjelent évfordulós cikkében. Sobotka szerint a V4-ek olyan tapasztalatokat szereztek a társadalom demokratikus átalakításában és országaik uniós csatlakozása folyamán, amelyek „egyedi tőkét jelentenek”, s nagyon jól hasznosíthatóak olyan országokban, amelyekben még nem zajlott le a rendszerváltás.

A miniszterelnök elismeri, hogy a V4-ek „soha nem volt és nem is lesz monolit blokk”, s mindig lesznek olyan kérdések, amelyekben eltér egymástól a négy tagállam véleménye. Szerinte azonban ez nem hátrány, hanem előny, mert az erőket a közös célokra lehet összpontosítani.

Klaus: A visegrádi együttműködés csak egymás mellett való barátságos elbeszélés

A visegrádi csoport létrehozása nem a közép-európai országok találmánya, hanem „az Európai Unióból jött ötlet” – állította Václav Klaus a Mladá Fronta Dnes című liberális lapban megjelent írásában. Úgy vélte, hogy az EU régi tagállamai ezzel akarták elodázni a kommunizmustól megszabadult kelet-európai országok felvételét az unióba, illetve beengedését saját piacaikra.

Az EU-szkeptikusként ismert volt cseh államfő szerint a közép-európai országoknak a kilencvenes évek közepén működő CEFTA-n (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Övezet) kívül „soha nem sikerült közös álláspontot megfogalmazniuk az EU-val szemben, illetve ha ez sikerült, akkor Brüsszelbe érkezve az egyik vagy a másik ország megfeledkezett róla”.

Példaként a migránskvótákat említi, amelyet a V4-ek ugyan közösen elutasítottak, de a végső brüsszeli döntéskor Lengyelország kilépett a sorból, és mégis megszavazta. Klaus szerint a migránsválság kapcsán a V4-ek gyenge láncszeme Csehország. „A mai lengyel kormánynak, (Robert) Fico kormányának, illetve Orbán (Viktor) kormányának állásfoglalásai sokkal nagyobb önbizalommal vannak tele, mint a cseh kormány állásfoglalásai” – írta a cseh exelnök.

A visegrádiak elmúlt 25 éve nem más, mint „barátságos elbeszélés egymás mellett”, és az együttműködés eredménye „messze elmaradt a várakozásoktól” – olvasható a Lidové Noviny című konzervatív napilap elemzésében.

Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett

A lap megszólaltatta Rudolf Kucera történészt, aki a kilencvenes években Václav Havel akkori cseh államfő tanácsadója volt közép-európai ügyekben. Kucera kifejtette, hogy a visegrádi együttműködés mára nagyon eltért eredeti céljaitól, s lényegében EU-ellenes paktum lett. „Visegrádból Európa-ellenes szövetség lett, ma ez egy EU-ellenes soviniszta társulat. Az eredeti eszme teljes egészében kiveszett” – nyilatkozott Kucera az újságnak.

Megjegyezte: a projekt sikertelenségében nagy szerepet játszott Václav Klaus, aki az együttműködést cseh nemzeti érdekekre hivatkozva éveken át megpróbálta megtorpedózni, illetve az, hogy 2004-ben a V4-ek felvételt nyertek az EU-ba, ami szerinte felszínre hozta az érdekellentéteket.