A szerb-magyar határ mentén újra megjelentek a migránsok. Azok kereshetik itt az Európába vezető utat, akik Bulgárián keresztül érkeztek Szerbiába. Két-három naponta lehet kisebb-nagyobb csoportokat észlelni a határ mellett fekvő Horgoson, de már 50-60 fős csoportokat is látni véltek.
Ismét megjelentek a migránsok a szerb-magyar határ mentén, feltételezhetően azok keresik az Európába vezető utat, akik Bulgárián keresztül érkeztek Szerbiába – számolt be róla honlapján a szabadkai Pannon RTV pénteken. Bacskulin István, a határ mellett fekvő Horgos polgármestere elmondta: két-három naponta lehet kisebb-nagyobb csoportokat látni a településen, egyesek már 50-60 fős csoportokat is látni véltek. „Keresik a lyukakat, keresik a holt Tiszát, keresik az élő Tiszát, hogy Magyarországra jussanak” – magyarázta a politikus. Tavaly nyáron a településen még több ezer migráns fordult meg naponta, a magyar-szerb határ szeptemberi lezárását követően azonban megszűnt a migrációs nyomás, a Közel-Keletről érkezők Macedónia felől már Horvátország felé folytatják útjukat.
November közepe óta Macedónia, Szerbia és Horvátország is csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek. Ily módon azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba. A határellenőrzésen január közepén tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kell, és csak azok folytathatják útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket. További szigorításként néhány napja nem mehetnek tovább azok sem, akik nem rendelkeznek úti okmányokkal.
A Danas című szerbiai napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva pénteken azt írta, hogy tavaszig várhatóan teljes határzárra lehet majd számítani Európa területén, előbb az irakiakat, majd az afganisztániakat, végül a szíriaiakat sem engedik majd tovább. A meg nem nevezett források azt is közölték a napilappal, hogy Horvátország egészen bizonyosan kerítést épít a közeljövőben Szerbiával közös határára, így azok a szerb kijelentések, amelyek szerint Szerbia nem tesz majd hasonló lépéseket a macedón határon, tarthatatlanokká válnak majd. A várakozások szerint az Európai Unió azt kéri majd Szerbiától, fogadjon be hatezer migránst, ekkora ugyanis az országban található befogadóközpontok kapacitása. Aleksandar Vucic szerb kormányfő a napokban kijelentette: országát semmi sem kötelezi arra, hogy kivegye a részét az európai kvótarendszerből, de ha erre lesz szükség, akkor befogad néhány ezer embert, több százezret azonban nem.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ukránok és az európai elit kormányváltást akar Magyarországon elérni. A Tisza Párt pedig úgy tesz, mintha a néppárti tagságnak nem lennének feltételei.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
Miközben hazánknak naponta egymillió eurós büntetést kell fizetnie az idegenekkel szembeni bánásmódja miatt, az Eurostat megkérdezte, hány idegen tapasztalt itt ténylegesen diszkriminációt. Francesca Rivafinoli írása.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Oroszország húzhatja ki Európát a bajból.
A bíróság terrorcselekmények és gyilkossági kísérlet miatt ítélte el az elkövetőt.
