Lengyelország büntetné azokat, akik külföldön felelőssé teszik a holokausztért

Büntethetővé tenné a lengyel igazságügyi tárca az olyan nyilvános kijelentéseket, melyek a második világháború alatt a náci Németország által elkövetett bűntettek, mindenekelőtt a holokauszt felelőseként tüntetik fel Lengyelországot – mondta el hétfői sajtótájékoztatójánj Patryk Jaki lengyel igazságügyi miniszterhelyettes.

„Kötelességünk, hogy Lengyelország jó hírnevéről gondoskodjunk” – jelentette ki Jaki, hozzátéve: a második világháború alatt a szövetségesek által nagyrészt magukra hagyott lengyelek megküzdöttek a náci Németországgal, ennek ellenére egyre gyakrabban a nácik bűntetteiben való részesedéssel vádolja őket a nyugati sajtó. 

Hatszázszor tiltakoztak

Jaki ezzel mindenekelőtt a „lengyel koncentrációs tábor” típusú, a nyugati sajtóban néha alkalmazott fordulatokra utalt. A lengyel diplomácia több éve arra próbálja felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy az ilyen megnevezés sértő és ellentmond az igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország mai területén. A lengyel nagykövetségek 2009 és 2015 között több mint hatszáz alkalommal tiltakoztak ehhez hasonló megfogalmazások miatt, főleg az amerikai, a brit és a német lapok szerkesztőségeinél. Az esetek többségében a lapok helyreigazítást tettek közzé vagy bocsánatot kértek.

A diplomáciai tiltakozások mellett hasonló ügyekben több magánszemély is indított már pert. Ezek többségében a bíróságok általában azt állapították meg, hogy a „lengyel haláltábor” kifejezés helytelen ugyan, de használata nem jogsértő. 

Akár börtön is kapható

A Jaki által elmondottak értelmében pénzbírsággal, vagy akár öt év szabadságvesztéssel is sújtható lenne az, aki „nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolja, vagy ezt sugalló kifejezést használ. 

Az eljárásokat a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), illetve civil szervezetek indíthatnák el. A perek megindításához szükséges jogalapot az IPN-ről szóló törvény, valamint a lengyel alkotmány módosításával teremtenék meg. Alkotmányba foglalnák az ország jó hírnevének védelmét. Ehhez viszont kétharmados többség kell a lengyel parlamentben, amellyel a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyedül nem rendelkezik. Jaki az összes parlamenti pártot felszólította, hogy támogassák a tervezetet.