Helyre kell állítani a szakadár kelet-ukrajnai területek feletti ukrán állami fennhatóságot még 2016-ban – jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök Kijevben, hozzátéve: békét szeretne teremteni és szeretné, ha szorosabbra fűződnének Ukrajna kapcsolatai az EU-val. Az elnök a Krím-félsziget helyzetét is rendezné, amire ukrajnai területként tekint.
Már 2016-ban helyre kell állítani az állam fennhatóságát a Donyec-medence orosz támogatással megszállt területein – szögezte le Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön Kijevben, idén tartott első sajtóértekezletén.
Hozzáfűzte, hogy az idei esztendőre két alapvető célt jelölt meg, amelyet államfőként meg kíván valósítani: a béketeremtést és „Ukrajna visszatérését” a Donyec-medencébe.
Hangsúlyozta, hogy a Kreml „őrült szembenállása” ellenére január elsejétől életbe lépett Kijev szabadkereskedelmi megállapodása az Európai Unióval. Azt pedig, hogy az Európai Bizottság kedvező döntést hozott Ukrajna vízummentességének kérdésében, az államfő úgy értékelte, mint az unió elégedettségét az ukrajnai reformokkal. „Már idén meg kell valósulnia annak, hogy az ukrán állampolgárok vízummentesen utazhassanak az európai uniós országokba” – hangoztatta. Hozzátette, hogy az elkövetkező napokban benyújtja a parlament elé azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek a vízummentességhez vezető hivatalos eljárások felgyorsításához.
Kijevnek bizonyítékai vannak az orosz beavatkozásról
Porosenko a sajtóértekezleten elmondta: Kijev megdönthetetlen bizonyítékokkal – videó- és műholdfelvételekkel rendelkezik –, amelyek igazolják, hogy az orosz fegyveres erők tagjai, illetve haditechnikai eszközök haladtak át Ukrajnába a két ország közti határon. Ezért ismételten követelte, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki katonáit és fegyvereit a Donyec-medencéből, jelezve, hogy ez és a közbiztonság megteremtése előfeltétele a politikai rendezésnek a kelet-ukrajnai térségben.
Az Oroszország által törvénytelenül elcsatolt Krím ukrajnai áramellátásáról szólva leszögezte, hogy ha a szerződésben a félsziget Ukrajna részeként szerepel, akkor nincs akadálya a villamosenergia-szállításnak. „Az álláspontom teljesen világos és érthető: a Krímben ukrán állampolgárok élnek, akiknek semmilyen módon nem akarjuk megnehezíteni az életüket. Aláírjuk a megállapodást és szállítunk áramot, de a szerződésben a félszigetre az »ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság« megnevezésnek kell állnia” – mondta.
A Krím helyzetét is rendeznék
Közölte, hogy a Krím orosz megszállásának megszüntetése is éppúgy prioritás marad, mint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezése. „A félsziget státusának rendezésére a nemzetközi mechanizmusok közül optimálisnak látunk egy Genf Plusz formátumot, amelyben javasoljuk európai uniós partnereink, az Egyesült Államok és talán a budapesti memorandum (köztük Oroszország) aláíróinak részvételét” – fogalmazott Porosenko.
Kijelentette, Ukrajna nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal arról, hogy átalakítsák a posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt elnöknek ukrán eurókötvény-vásárlással nyújtott hárommilliárd dolláros orosz hitelt. Kijev ugyanakkor továbbra sem enged abból az álláspontjából, hogy Moszkvával nem állapodik meg kedvezőbb feltételekben, mint azokkal a nyugati magánhitelezőkkel, akikkel már egyezségre jutott. Porosenko szerint a Kreml „átpolitizálja” a hitel rendezésének kérdését.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
