Amikor Magyarország saját határait biztosította, akkor hibáztatták, ma azonban mindenki az unió külső határait akarja védeni – modta Prőhle Gergely egy osztrák tévécsatorna vitájában. A helyettes államtitkár szerint az 1956-os magyar menekültek helyzetét nem lehet összehasonlítani a mostani állapotokkal. A zöldpárti Ulrike Lunacek a jelenlegi helyzet az európai szolidaritás krízisének nevezte.
Manapság igazából azzal kellene foglalkozni, hogy ellenőrizetlenül és tömegesen beutazhatnak-e emberek Európába, ezért nemcsak keresztényi, hanem felvilágosult és józan értékekre is szükség van a menekülthelyzet megoldásában – mondta Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a Puls 4 osztrák tévéadó hétfő esti vitaműsorában.
A helyettes államtitkár kiemelte: az Európai Unió a kötelező kvóta kérdésével volt elfoglalva, míg Magyarország már csaknem fél éve az unió külső határainak védelmét szorgalmazta. Amikor Magyarország saját határait biztosította, akkor hibáztatták, ma azonban mindenki az unió külső határait akarja védeni – mondta Prőhle.
Felvetésre reagálva arról is beszélt, hogy az 1956-os magyar menekültek helyzetét nem lehet összehasonlítani a jelenlegi állapotokkal. A magyarok azért menekültek akkor Ausztriába, mert az első biztonságos országot keresték – mondta Prőhle, és hozzátette: a Szíriából érkezők számára azonban az első biztonságos ország Görögország. Úgy vélte: a Szíriával szomszédos országok anyagi támogatásáról szóló magyarországi javaslat sokkal szolidárisabb és nagylelkűbb megoldás, mint az unió által „mantraként” ismételgetett elosztásikvóta-javaslat.
Ez a helyzet „az európai szolidaritás krízise”
Ulrike Lunacek, az Európai Parlament alelnöke, osztrák zöldpárti EP-képviselő felvetette, Magyarország és az egykori szocialista országok EU-tagként miért fogadják el a saját gazdaságukat élénkítő uniós támogatásokat, ha szolidáris cselekedetekben nem akarnak részt venni. Lunacek szerint a német kancellár azokat az európai értékeket képviseli, amelyek más európai politikus megnyilatkozásaiból hiányoznak. Úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzet az európai szolidaritás krízise, hiszen Magyarország, Lengyelország, Szlovákia vagy éppen Nagy-Britannia is úgy tett, mintha a befogadás kultúrája egyszerűen nem létezne.
Ewald Stadler, a Rekos keresztény-konzervatív párt elnöke, egykori uniós képviselő úgy vélekedett, hogy a Merkel kancellár által is képviselt „befogadás német kultúrája” (deutsche Willkommenskultur) a német politikára jellemző romantika. Meglátása szerint az Európába érkező emberek többsége a genfi konvenció értelmében nem menekült, hanem olyan bevándorló, aki csupán gazdaságilag akar jobban járni.
Magyar Péter legszorosabb szövetségese, az országos botrányt kirobbantó Meseország mindenkié LMBTQ-mesekönyv szerzője váltja a szélsőbaloldalt az ellenzéki térfélen.
Nagyon nem örülnek Orbán Viktor vétójának.
Nem könnyű, de tanulságos tevékenység az Európai Bíróság munkálkodását nyomon követni.
Merz szerint maximálisan fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást a háború befejezéséért.
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
A vezető európai államok folyamatosan sürgetik, Japánt és az Egyesült Államokat, hogy „az európai példát követve” használják a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna megsegítésére.
A magyar miniszterelnök jó előre foglalt asztalt egy moszkvai étteremben. Az orosz sajtó beszámolója szerint helyi ételeket fogyasztott
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
