Merkel nem hajlandó változtatni a menekültpolitikáján

Kormányfői hitelessége védelmében utasítja el a befogadható menekültek létszámplafonjának megjelölésére vonatkozó követelést Angela Merkel német kancellár, aki erről a kongresszusra készülő jobbközép CDU elnökeként beszélt egy szombati interjúban, ismét világossá téve, hogy nem hajlandó módosítani menekültpolitikai irányvonalán.A CDU-ban és bajor testvérpártjában, a CSU-ban hónapok óta napirenden van az a követelés, hogy a kormány az ország menekültbefogadási kapacitásának korlátozottságára tekintettel jelöljön ki egy létszámplafont, vagyis előre rögzítse, hogy Németország legföljebb mennyi menekültet fogad be évente. A másik fő követelés a menekülthullám feltartóztatása az országhatáron.

Nem lehet megállítani a menekülthullámot a német-osztrák határon

Angela Merkel mindkét követelést elutasítja, és ezt pártja hétfőn kezdődő kongresszusa előtt ismét megerősítette. Két újságban, a  Augsburger Allgemeine és a Badische Neueste Nachrichten című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy rendszeresen tárgyal önkormányzati vezetőkkel és segélyszervezetekkel, így „nagyon jól tudja”, mekkora terhet ró a lakosságra a menekülthullám. 

„Ám ha kancellárként ma kijelölnék egy határt, és holnap ezt a határt már nem lehetne betartani, mert mégiscsak többen jönnek, akkor nem tartottam be az ígéretemet és a gondok még nagyobbak lesznek, és nem kisebbek” – mondta. A létszámplafon vagy „felső határ egyoldalú és statikus, és megnehezít mindent, amit szeretnénk elérni” – folytatta a kancellár. A felső határ bevezetésének elutasítása „számomra őszinteség és hitelesség kérdése” – jelentette ki Angela Merkel.

Az országhatár védelmének erősítésére irányuló követelésekkel kapcsolatban azt mondta, „délibábot kerget, aki azt gondolja, hogy a menekültkérdést rendezni tudnánk a német-osztrák határon”.

Nemzetközi együttműködés kell

Hangsúlyozta, hogy célja a menekülthullám csillapítása, a Németországba belépő menedékkérők számának csökkentése, de a „nagy menekülthullámokon csak nemzetközi együttműködéssel lehet úrrá lenni”. Ezért a menekültügyi rendszer reformjáról szóló nemzeti intézkedések mellett az uniós külső határok ellenőrzésére kell összpontosítani, hogy csökkenjen az „illegális migráció”, továbbá küzdeni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, támogatni kell a sok menekültet befogadó, EU-n kívüli országokat és az uniós tagállamoknak át kell venniük menekültkontingenseket, menekültek előre meghatározott létszámú csoportjait.

A menekültkontingens „közös európai megállapodást jelent, és nem Németország által egyoldalúan kijelölt felső határt” – húzta alá Angela Merkel. Arra a kérdésre, miért biztos abban, hogy sikerül közös európai megállapodásra jutni, a kancellár elmondta: vannak eredmények, így alig néhány hét alatt sikerült tető alá hozni az EU és Törökország közös akciótervét, miszerint a felek szorosabban együttműködnek az illegális migráció ellenőrzésében, és az EU pénzügyi támogatást kap a területén élő menekültek ellátásához. 

„Ehhez jön még a mi koncepciónk a legális migrációról a kontingensek révén” – tette hozzá a kancellár, kiemelve, hogy az akciótervet a huszonnyolcak mind támogatják, ami azt mutatja, hogy – mint mondta – „nem könnyen ugyan, de haladunk előre”.

A párton belül is sokan szigorítást követelnek

A hétfőn Karlsruhéban kezdődő kongresszusra készülve a pártelnök-kancellár menekültügyi vonalvezetését rosszalló csoportok, politikusok ismét rögzítették álláspontjukat. Például egy sor belügyekkel foglalkozó szakpolitikus Armin Schuster parlamenti (Bundestag-) képviselő, a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség volt tisztje vezetésével a határőrizet további erősítését, egyebek között állandó ellenőrzőpontok kialakítását sürgeti arra az időszakra, ameddig nem áll helyre az uniós külső határok hatékony ellenőrzése.

A CDU és a CSU közös ifjúsági szervezete (Junge Union) egy felső határ megjelölését követeli, éppen úgy, mint Reiner Haseloff Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök, aki a hónapok óta húzódó vitában elsőként egy számot is megjelölt; a politikus egy pénteki lapinterjúban azt mondta, hogy szerinte Németország évente nagyjából 400 ezer menekült befogadására, integrációjára képes. A CDU/CSU egyik gazdasági tagozata, a közepes méretű vállalatok érdekeit képviselő egyesület (MIT) azt is követeli, hogy a menedékkérőket már az országba belépés előtt ellenőrizzék, és végső esetben tagadják meg tőlük a belépést.

Közös követelés, hogy a kormány juttassa el a világ minden sarkába azt az üzenetet, hogy Németország elérte befogadókapacitása határát. A követelés indoklása szerint egy ilyen üzenet ellensúlyozza az utóbbi hónapokban kialakult „szívóhatást”, és így csillapodik majd a menekülthullám.

A CDU elnöksége a menekültválság körül várható kongresszusi vita irányítására önálló határozati javaslatot terjeszt elő. Ennek szövegén még dolgoznak, és a vasárnap esti kihelyezett karlsruhei elnökségi ülésen véglegesítik. Főbb tartalmi elemeit csütörtökön ismertették. 

A „Karlsruhei nyilatkozat a terrorról és a biztonságról, a menekülésről és az integrációról” című dokumentumban nem szerepel a létszámplafon gondolata és az országhatár ellenőrzésének további erősítéséről sem lesz szó benne, vagyis az elnökség nem enged a bírálóknak. Ugyanakkor azt reméli, hogy az indítvánnyal mégis egyesíteni tudják majd a küldötteket. A javaslatban ugyan a kormány hivatalos menekültpolitikáját vázolják fel, de bővítik egy sor elemmel, például azzal, hogy törvényben kell rögzíteni a menekültek beilleszkedési, integrációs kötelezettségét, valamint azzal, hogy a CDU elutasítja a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését.