Kiborult a Politico, mert Orbán szerint Magyarország jobb, mint Románia
A brüsszeli lap szerint Orbánt szembesítették az ország nehézségekkel küzdő gazdaságával, ezért elterelésképpen a szomszédos Románia ellen indított „támadást”.
Csak néhányan nem szavazták meg a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) menekültpolitikájáról szóló határozatot. A nyilatkozatban nem szerepelnek Angela Merkel bírálóinak követelései. A határozat alapján a cél a migráció irányítása, és a kiváltó okok megszüntetése. A határozat alapján kiderül, hogy Merkel továbbra is bízik a kvótarendszerben. A határozatban arra is javaslatot tettek, hogy a menekülteknek el kell fogadnia a német társadalmi értékeket.
Néhány ellenszavazat mellett és tartózkodás nélkül elfogadta hétfőn a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a párt menekültpolitikájáról szóló kongresszusi határozatot. A karlsruhei kongresszuson elfogadott dokumentumban nem szerepelnek a pártelnök-kancellár Angela Merkel menekültpolitikáját bíráló CDU-s politikusok követelései.
A bajor testvérpárttal (CSU) és a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó párt így nem áll ki amellett, hogy jelöljék ki a befogadható menekültek felső létszámhatárát, és nem áll ki amellett sem, hogy tagadják meg a belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől.
Angela Merkel csupán annyi engedményt tett bírálóinak, hogy a dokumentumba beemelték, hogy „érezhetően csökkenteni” kell a menedékkérők számát, különben a menekülthullám túlterheli Németországot.
Rendezetté kell tenni a migrációs folyamatokat
A Karlsruhei nyilatkozat a terrorról és a biztonságról, a menekülésről és az integrációról című dokumentum szerint a menedékkérők számát elsősorban a migrációs folyamatok rendezetté tételével lehet csökkenteni, ami az uniós külső határok védelmét és az embercsempészet felszámolását jelenti.
A második fő elv a „migráció irányítása”, ami az elutasított menedékkérők gyors hazatelepítését és a „védelemre szoruló kérelmezők méltányos európai elosztását” jelenti. A harmadik fő elv a küzdelem a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért a menekültek származási országában és a tranzitországokban.
Merkel továbbra is hisz a kvótákban
A menedékkérők, menekültek elosztásával kapcsolatban a határozatban az áll, hogy az Európai Bizottságnak a korábbi döntések alapján gondoskodnia kell a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról, ami az „első lépés a terhek tartós, méltányos és igazságos elosztása felé”. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel pártelnöki beszámolójában jelezte, hogy az „európai szolidaritás” biztosítása továbbra is fontos számára, de nem számít arra, hogy rövidesen kialakul a tagállamok teherbíró képessége alapján meghatározott kvótákon nyugvó elosztási rendszer. „Az európai malmok lassan őrölnek, de teszünk róla, hogy elkezdjenek őrölni” – mondta Angela Merkel.
A kongresszusi határozatban az integrációról egyebek mellett szerepel, hogy mindazoknak, akik védelmet kapnak Németországtól „jó szomszéddá és polgárrá” kell válniuk, és törvénybe kell foglalni a menekültek beilleszkedési kötelezettségét. A jogszabályban rögzíteni kell a menekültek és az őket befogadó állam jogait és kötelezettségeit, és szankciókkal kell sújtani mindazokat, akik megtagadják a beilleszkedést.
A CDU határozatában hangsúlyozza, hogy a menekülteknek meg kell tanulniuk németül és igazodniuk kell a társadalmi együttélés németországi szabályaihoz. Így tudomásul kell venniük, hogy a nők, a homoszexuálisok és a más vallásúak diszkriminálása vallási előírásokra hivatkozva elfogadhatatlan. „Ezért nemcsak elmagyarázzuk alkotmányos rendünket és értékrendünket, hanem ragaszkodunk betartásához és tiszteletéhez” – áll a dokumentumban.
Egyebek között azt is kiemelték, hogy a CDU elutasítja a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését. Ez politikai állásfoglalást jelent, a párt nem kíván törvényt alkotni az ilyen öltözékek viselésének tiltásáról.
A javaslattal még a bírálók többsége is elégedett volt, de azért maradtak kétkedők
A szavazás előtti vitában a legtöbben támogatásukról biztosították az elnökség határozati javaslatát, amely arra hivatott, hogy lezárja a menekültpolitikáról hónapok óta folytatott vitát.
A Merkel-féle menekültpolitika eddigi bírálói közül is többen elmondták, hogy elégedettek a javaslattal. Néhányan viszont hangoztatták, hogy továbbra is ellenzik a kancellár irányvonalát. Köztük volt Armin Schuster parlamenti (Bundestag-) képviselő, a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség volt tisztje, aki kifejtette: a schengeni rendszer „megmentése” érdekében négy-öt hónapra meg kell szigorítani a szeptemberben visszaállított határőrizetet, állandó ellenőrző pontokat kell kialakítani és a biztonságos országból érkező menedékkérőktől meg kell tagadni a belépést. Thomas de Maiziere belügyminiszter arra hivatkozva utasította el kezdeményezését, hogy inkább az uniós külső határ védelmének őrizetére kell összepontosítani, és hatalmas „járulékos kárt” okozna, ha Németország Schuster javaslatát megvalósítva egyoldalú lépéseket tenne.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Anold Vaatz elnökségi tag, a Bundestag-frakció helyettes vezetője kiemelte, hogy Magyarország az egyetlen európai uniós tagállam, amely gondoskodott uniós külső határa biztosításáról, és ezért elismerés jár Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.
Kifejtette, hogy szerinte a határozati javaslat „túl gyenge”, nem tartalmaz „jelzést”, amelynek „vételével” a menekültek arra belátásra jutnak, hogy nem érdemes elindulni Németországba, így nem várható tőle a menekülthullám csillapodása. Arnold Vaatz volt a CDU elnökségében az egyetlen, aki a testület vasárnapi ülésen nem fogadta el a határozati javaslatot. A hétfői vitában hangsúlyozta, hogy kongresszusi küldöttként sem szavaz az előterjesztésre.
A nagyjából 1000 küldött végül csaknem egyhangúlag fogadta el a határozatot. Kézfeltartással szavaztak, a szavazatokat nem számolták össze. Megfigyelők szerint 3-4 küldött emelte fel kezét, amikor a levezető elnök azt kérdezte, hogy ki utasítja el az indítványt.
*
Fotó: dpa/Uwe Anspach