Beérkezett a kvótaellenes magyar kereset az Európai Bíróságra

Az Európai Bíróság megkapta és regisztrálta Magyarország keresetét, amelyet a menedékkérők EU-tagállamok közötti áthelyezéséről, a kötelező kvótarendszerről szóló európai tanácsi határozattal szemben nyújtottak be az előző napon – közölte pénteken a luxembourgi székhelyű bíróság.

A kereset tartalmáról a bíróság nem adott felvilágosítást, ugyanakkor azt tudni lehet, hogy ugyanebben az ügyben Szlovákia szerdán nyújtott be keresetet az uniós igazságszolgáltatási fórumhoz.

Ahogy Szlovákia esetében is, a magyar kereset tartalmáról leghamarabb a kereset regisztrálását követő 5-6 hét múlva jelenik meg tájékoztató a kérelmek összefoglalójával. Ez a nyilvános dokumentum tartalmazza majd, hogy pontosan milyen jogalapon, mely rendelkezések miatt támadja Magyarország az uniós tagállami csúcsvezetők testületének a határozatát. 

A bíróság tájékoztatása szerint lehetőség van arra, hogy a keresetet benyújtó ország ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtson be. A kérelemben a megtámadott határozat alkalmazásának felfüggesztése kérhető az ítélethozatalig. 

Lehetőség van arra is, hogy az egyes uniós országok beavatkozzanak az ügybe, vagyis akár a keresetet benyújtó fél, akár az „alperes” uniós intézmény mellett állást foglalhatnak. Ilyen módon Magyarország és Szlovákia kölcsönösen beavatkozhat a másik ország által kezdeményezett eljárásba, ezzel erősítve egymás tárgyalási pozícióit. Mivel ugyanakkor a két ügyben sok az azonosság, elképzelhető, hogy a magyar és a szlovák beadványt együtt fogja tárgyalni az Európai Unió Bírósága.

Az eljárás első, írásbeli szakaszában a bíróság kérdéseket tehet fel a keresetet benyújtó országnak, amely azokra írásban válaszol. Ezt követi Luxembourgban a szóbeli tárgyalás, majd valamivel később a bíróság által kijelölt főtanácsnok tesz indítványt az ügy jogi megítélésére. Ez nem köti a bíróságot a későbbi ítélethozatalban, de a főtanácsnoki álláspont az esetek többségében legalábbis „visszaköszön” az ítéletben.

Egyelőre nem ismeretes, hogy Magyarország kért-e gyorsított eljárást az ügyben. Gyorsított eljárás esetén akár 4-5 hónapon belül, sima ügymenet esetén elképzelhetőleg csak egy-másfél év múlva születhet ítélet.