Az új adótól 4,4 milliárd zlotyt (1,04 milliárd eurót) érő költségvetési bevételt várnak. Ez mintegy 400 millió zlotyval kevesebb a parlamenti viták során módosított eredeti előterjesztéshez képest, annak ellenére, hogy az eredeti javaslat 0,39 százalékos adót irányzott elő. A különbséget mindenekelőtt az adja, hogy a bankok birtokában lévő államkötvényeket az eredeti változathoz képest nem számítják be az adó alapjául szolgáló eszközökbe.
Az új adók kivetése a PiS szerint kiegyensúlyozza a lakosság adóterheit, amelyeket különösen az utóbbi években megemelt általános forgalmi adó jelent. Az előterjesztők azzal is érvelnek, hogy a lengyelországi bankok a nyugat-európai pénzintézeteknél magasabb szolgáltatási díjakat, ezen belül nagyobb hiteldíjakat számítanak fel, a jövedelmezőségük pedig viszonylag magas. A Moody's nemzetközi hitelminősítő december elején kiadott, 2016-ra vonatkozó prognózisa a tervezett különadókat a lengyelországi bankok jövedelmezőségében lefelé ható kockázatnak tartja.
A bankadóból származó bevételből a PiS mindenekelőtt a népességfogyás megfékezésére irányuló családtámogatási tervét akarja fedezni. Ennek értelmében a jövő év áprilisától minden második és további gyermek után havi 500 zloty (mintegy 35 ezer forint) támogatást fizetnek majd ki. A bankszektor nevében nyilatkozó szakértők szerint az új jogszabály korlátozni fogja a bankok hitelezési tevékenységét, a pénzintézetek az adót áthárítják az ügyfelekre, illetve a szolgáltatások árának emelésével tartják majd szinten a jelenlegi árrést. Mateusz Morawiecki kormányfőhelyettes és fejlesztési miniszter a keddi parlamenti vita során annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a bankok közötti konkurencia gátat szab az ilyen lépéseknek.