Vučić: Szerbia nem épít kerítést

Szerbia nem épít kerítést a határain – szögezte le Aleksandar Vučić szerb kormányfő kedden, pontot téve azon sajtótalálgatások végére, hogy a biztonsági szolgálatok koordinációjáért felelős szerbiai testület milyen lépésről dönt – esetleg lezárja a határt –, miután több térségbeli ország is előrevetítette a kerítésépítés lehetőségét a migránsáradat ellenőrzése érdekében.

A szerb kormányfő nem először állt ki amellett, hogy a Közel-Keletről érkező migránsokat át kell engedni az országon, és el kell őket látni, a közvélemény mégis találgatásokba kezdett, mivel egyre több ország változtatta meg korábbi hozzáállását, főleg a pénteki párizsi merényleteket követően.

A belügyminiszter szavait félreértették

Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter pedig a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedd reggeli híradójában még úgy fogalmazott: Szerbia több forgatókönyvvel is készül arra az esetre, ha a térség országai, valamint Ausztria vagy Németország lezárná a határát, s a migrációs áramlások tekintetében Németország döntése a meghatározó. Ezt több hírportál is úgy értelmezte, hogy akár meg is változhat a korábbi, kerítésépítést elutasító szerb hozzáállás.

Aleksandar Vučić miniszterelnök azonban kedden – miután Antonio Guterressel, az ENSZ menekültügyi főbiztosával ellátogatott a szerb-macedón határ melletti Presevóba, a biztonsági koordinációs testület esti ülését meg sem várva – leszögezte: nem lesz Szerbia határán kerítés, bárhogy is dönt a többi ország.

Miniszterelnöki statisztika: 99,99 százaléknyi jószándék

Vučić elmondta, a szerb hatóságok ellenőrzik a migránsokat, akik akár hamis dokumentumokat is felmutathatnak, vagy bármilyen adatokat megadhatnak, hiszen nem mindenkinél vannak papírok. Így nem lehet teljes bizonyossággal kiszűrni a lehetséges terroristákat, az emberek 99,99 százaléka azonban jó szándékkal érkezik, csupán arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát – mondta.

A migránsválság kezdete óta Presevóban több mint félmillió embert vettek nyilvántartásba, akik innen Nyugat-Európába – elsősorban Németországba – utaztak tovább.