Meg kellene szabni az Európába befogadható menekültek számának felső határát, úgy, hogy kontingenseket szerveznek, és az ezen felül érkezőket nem engedik be – nyilatkozta Thomas de Maiziére német belügyminiszter a Der Standardnak. A politikus hozzátette: ez nem érintené a menedékhez való alapjogot, mert az érkezőknek csak két százaléka politikai menekült.
Kontingens és slussz
Európának meg kellene határoznia a befogadható menekültek számának felső határát, ez azonban a politikai menedékkérelemre vonatkozó alapjogot nem befolyásolná – mondta Thomas de Maizière német belügyminiszter a Der Standard című osztrák napilapnak adott interjújában csütörtökön.
Javaslata szerint a tervezhetőbb menekültpolitika érdekében kontingensekbe szervezve kellene befogadni a migránsokat, hiszen utaztatásukat most az embercsempészek szervezik, és ez nem folytatható így tovább. Ha pedig a kontingens betelt, akkor nem kellene többet befogadni – mutatott rá, hozzátéve: ez nem érinti a politikai menedékjogot, mivel az újonnan érkezőknek csak mintegy két százaléka politikai menekült.
A német kereszténydemokrata párthoz (CDU) tartozó miniszter egy nappal azután nyilatkozott, hogy párttársa és főnöke, Angela Merkel kancellár megerősítette: a kormány folytatja a nyitott kapuk politikáját bevándorlásügyben.
De Maizière úgy vélte: sokan attól tartanak, hogy az Európába áramló emberek nem mind védelmet keresnek, azonban szerinte ha meghúzzák a befogadottak létszámának felső határát, akkor az erről szóló párbeszéd is eredményesebb lesz az unió tagállamai között. Kifejtette, hogy ugyan a kontingenseket is el kell osztani Európában, de a kvótát eddig ellenző tagállamok lehet, hogy együttműködőbbek lennének, ha látnák, hogy a kontingensekben valóban csak védelemre szorulók érkeznek.
Meg kell erősíteni az unió külső határait
Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy ezáltal felgyorsulna a menekültek vonulása, a német miniszter úgy nyilatkozott: ennek elkerülése végett meg kell erősíteni az unió külső határait, tájékoztatása szerint jelenleg ez képezi a Törökországgal folytatott tárgyalások alapjait.
De Maizière hangsúlyozta: szükség lenne a menekültügyi eljárás gyorsítására is, hiszen minél előbb ki kell derülnie, ki maradhat az egyes országokban. A belügyminiszter elmondta, hogy a nyugat-balkáni országok után Afganisztánban is kampányt indítottak, hogy lebeszéljék a migránsokat a Németországba indulásról.
Alulbecsülték a problémát?
Tájékoztatása szerint a német kormány intézkedéscsomagjában az is szerepel, hogy tárgyalásokat folytassanak Törökországgal, védjék az unió külső határait és csökkentsék az újonnan érkező menekültek létszámát.
Arra a kérdésre, hogy alulbecsülte-e Németország a migrációs problémát, elmondta: 2009 és 2011 közötti előző belügyminisztersége idején összesen 40 ezer menekültkérő érkezett Németországba évente, és ilyen számok mellett még lehetett nagyvonalúan bánni a befogadással. A jelenlegi drámaian növekvő számokra azonban reagálni kell – hangsúlyozta de Maizière.
A belügyminiszter arról is beszélt, hogy Németországon belül is egyre nehezebb az érkezők elosztása. Mint kifejtette: korábban a menekültek hálásak voltak, hogy Németországban lehetnek, most már viszont az országon belül sem szívesen mennek akárhova, hanem oda igyekeznek, ahol már vannak rokonaik, ismerőseik. Most azon dolgozik a kormány, hogy új rendszert vezessenek be: a menekültek csak ott kapnának papírokat, ahová el lettek osztva.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét. Kacsoh Dániel írása.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
