Ha egyre több európai ország lezárná a határait, akkor Mecedónia is kerítést épethet. De nem a migránsok megállítása, hanem irányításuk céljából. A macedón elnök szerint ugyanis egyre gyakoribb, hogy a migránsok nem a rendes határátkelőkön érkeznek, és az is, hogy direkt kikerülik a regisztrációt, ami gyanút ad arra, hogy nem jó szándékú emberek.
A végső esetben Macedónia kerítést emelhet Görögországgal közös határszakaszán, de nem azért, hogy megállítsa, hanem hogy korlátozza és irányítani tudja a migránsáradatot – döntött szombat éjszakai ülésén a macedón biztonsági tanács. A vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint a párizsi merényletekkel összefüggésben összehívott ülésen a migránsválság kezelésével kapcsolatos konkrét intézkedésekről volt szó. Elhangzott, hogy egyre több Macedóniába belépő migráns kerüli a regisztrációt, ami okot ad a gyanúra, hogy nem jó szándékú emberekről van szó. Ezt szombaton Gjorge Ivanov macedón elnök a macedón-görög határon tett látogatásakor is elmondta. Kiemelte: a katonaság beszámolói szerint Görögországból egyre gyakrabban érkeznek illegálisan, nem kijelölt határátkelőkön át a migránsok, ezért olyan intézkedésekre lesz szükség, amelyek a megfelelő irányba terelik az embereket.
A macedón biztonsági tanács ezzel összefüggésben döntött úgy, hogy ha nem csökken a migránsáradat, és ha esetleg egyre több európai ország zárja le határát, akkor akár Macedónia is kerítést emelhet a görög határszakasz bizonyos részein, hogy a regisztrációs pontok felé irányítsa a Közel-Keletről érkezőket. A biztonsági tanács megbízta a katonaságot a terep előkészítésével.
Nem kapnak támogatást az EU-tól
Gjorge Ivanov a biztonsági tanács ülése előtt arról beszélt, hogy az Európai Uniónak meg kell változtatnia a migránsválsághoz való hozzáállását, mert a külső határok biztonsága megkérdőjeleződik azzal, hogy egy uniós országból, Görögországból ezrével érkeznek nem nyilvántartásba vett emberek a nyugat-balkáni országba. Kiemelte továbbá, hogy Macedónia még mindig nem kapott pénzügyi támogatást az EU-tól, holott havonta mintegy egymillió eurót költenek a határok védelmére. Csupán Olaszországtól érkezett 90 ezer euró – tette hozzá.
A macedón elnök ugyanakkor azt is közölte, hogy nem építenek befogadóközpontokat, Macedónia tranzitország marad. Hozzátette, hogy a párizsi merényleteknek biztos lesz következménye a migránsválságra is. Mint mondta: egyre több országban erősítették meg a biztonsági intézkedéseket. „Úgy tűnik, a menekültek által kiépített útvonalat már nemcsak a migránsok, hanem a külföldi terrorista harcosok is használják” – fogalmazott Gjorge Ivanov.
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
A történelem azonban bebizonyította, hogy a nagy világmegváltó projektek hiába tűnnek erkölcsinek, morálisnak, valós tartalmukban mindig politikai és gazdasági természetűek. Dezső Tamás írása.
A közel-keleti konfliktusok eszkalációja miatt a migráció kérdése ismét rendkívüli nyomást helyez Európa biztonságpolitikájára. A migrációs válság, azaz a menekültválság tanulságai és kezelése újra stratégiai kihívássá válhatnak.
A brutális támadás után a 62 éves férfi életveszélyes állapotban került kórházba.
Az amerikai alelnök szinte ugyanazt gondolja a legfontosabb kérdésekről, mint Orbán Viktor.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
A Jászai Mari-díjas magyar színésznővel beszélgettünk kárpátaljai identitásról, a Déryné Programról és arról, mi alapján dönt vasárnap a választásokon.
Az internetes hozzászólásokat tallózva talán az volt a legfeltűnőbb az esemény kapcsán, hogy sok pedagógus is részt vett rajta.
