Vasárnap reggel hét órakor megkezdődött a horvátországi parlamenti választás. Az előrejelzések alapján kiélezett csata várható a két nagy párt, a kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) között. Horvátországban először lesz preferenciális listás szavazás.
Megkezdődtek a horvátországi parlamenti választások vasárnap: reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek, ahová valamivel kevesebb mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak. Az előrejelzések szerint teljesen kiegyenlített a két nagy párt, a kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatottsága, valószínűleg a kisebb pártokkal kötendő koalíciós megállapodásokon múlik majd, hogy közülük melyik kerül hatalomra.
A szavazóhelyek 19 óráig lesznek nyitva. A nap folyamán folyamatosan beszámol a részvételi arányról honlapján a horvát választási iroda (DIP). Az exit pollt az urnák zárása, este hét óra után hozzák nyilvánosságra.
A horvát állampolgárok odahaza és külföldön is szavazhatnak. A 151 szábori képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. Horvátország történelmében először lesz preferenciális listás szavazás, amelyen a választók a politikai pártok mellett, ugyanazon a listán egy jelölt nevét is bekarikázhatják, és ezzel preferencia szerint rangsorolhatják.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A nemzeti kisebbségek összesen 8 képviselőt juttathatnak a parlamentbe – a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek hármat, illetve a három fennmaradó képviselői helyért a többi kisebbség verseng. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100 és legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátum négy évre szól. A 2300 jelöltre és 166 listára Horvátországban 6574 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 36 ezren voksolhatnak 114 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 48 országban lehet az urnákhoz járulni. A választásokat 13 ezer megfigyelő követi. Részeredményeket már 22 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.
Frissítés:
Nagyjából fél 11-kor leszavazott a jelenlegi miniszterelnök Zoran Milanovic. A Facebookra feltöltött kép mellé Milanovic azt írta: „Én megtettem a polgári kötelességem, és te?”
Senki nem mentegetheti magát azzal majd 2026 után, hogy ő erre nem gondolt volna, mert nem ezt ígérték. Minden világos – tájékoztatott a házelnök.
A brüsszeli lap szerzője próbálja megérteni miért fordult Románia lakossága a liberálisok helyett a radikális jobboldaliak felé.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Az elemző szerint a Tisza Párt vezetését mutató közvélemény-kutatások az ellenzéki tábor reményének fenntartására szolgálnak.
Az emberiség történelme 2024-ben sem ért véget. Szerencsére. A változások azonban drámaiak, világrendünk recseg-ropog, s az év végén is látszik: senki nem tudhatja biztosan, mit hoz a közeljövő.
Ki vezet valójában a közvéleménykutatások alapján? Milyen hibákat követ el a Tisza Párt vezetője? Mit szólnak Menczer Tamás és Magyar Péter csörtéjéhez? Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője értékelte az év politikai eseményeit.
Szellemes, kétértelmű üzenetet közölt a miniszterelnök.
Minden tervük dugába dőlt.
