Előrehozott választást akarnak a román ellenzéki liberálisok

Victor Ponta miniszterelnök lemondása nyomán előre hozott választást akar Romániában az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), és ezt az álláspontot fogja képviselni a Klaus Iohannis elnökkel folytatandó tárgyalásokon is.

Alina Gorghiu, a PNL társelnöke szerdán közölte, hogy a jelenlegi román politikai helyzetben az előre hozott választás az egyedüli jó megoldás, és a pártoknak meg kell egyezniük erről. A többi párttal tárgyalásokat kezdeményeznek, hogy mielőbb egyezség szülessen róla. Gorghiu szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni a közvélemény akaratát. Úgy értékelte, hogy a kedd esti nagyszabású kormányellenes tüntetés a hanyagság, az arrogancia és a korrupció elleni állásfoglalás volt. Szerinte az állampolgárok és a civil társadalom hathatós figyelmeztetést intézett a politikusokhoz.

Romániában a jövő év őszén lennének esedékesek a parlamenti választások. Az államfő várhatóan konzultációra hívja a parlamenti pártokat, hogy egyeztessenek a Victor Ponta lemondása nyomán kialakult politikai helyzetről.

A válság elhúzódását akarja megakadályozni a párt

Ponta azt követően nyújtotta be lemondását, hogy kedden este 25 ezren tüntettek Bukarestben az ő lemondását is követelve Gabriel Oprea belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes és Cristian Popescu Piedone 4. kerületi polgármester távozásával együtt. A spontán tiltakozás amiatt kezdődött, hogy a bukaresti politikai vezetők nem vállalták a felelősséget a múlt pénteki tűzvészért, amelyben 32-en vesztették életüket. A kerületi polgármester is lemondott, Oprea pedig bejelentette, hogy személyesen nem kíván részt venni több kormányban, így akar szolidaritást vállalni Pontával.

A liberálisok azért akarnak politikai megállapodást kötni a többi párttal, mert az előre hozott választás kiírásának eljárását jelentősen leegyszerűsítené egy ilyen egyezség. Gorghiu szerint amennyiben egy ilyen megállapodás megszületne, valamennyi törvényhozó lemondana mandátumáról, és így azonnal ki lehetne írni a választást. Ellenkező esetben a román elnök csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha a törvényhozás az általa javasolt legalább két miniszterelnök-jelöltnek nem szavaz bizalmat 60 napon belül, ami a politikai válság elhúzódását jelentené.