Bevándorlás: kihagyták Merkelt egy fontos döntésből

Angela Merkel német kancellárt nem értesítették külön arról, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) október 21-e óta nem vállalja át automatikusan a szíriai állampolgárok ügyében a menekültügyi eljárás lefolytatását, hanem megvizsgálja, hogy mely uniós tagország az illetékes – derült ki szerdán Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón.

A BAMF a tevékenységét felügyelő belügyminisztérium utasítására tért vissza a korábbi gyakorlathoz, és a tárca erről nem tájékoztatta a kancellárt, de ebben „nincs semmi különös”, hiszen a saját hatáskörébe tartozó ügyről van szó – emelte ki Christiane Wirtz helyettes kormányszóvivő.

Hangsúlyozta, hogy a kormány menekültpolitikája vagy a „befogadás kultúrája” egyáltalán nem módosult ettől a szakminisztériumi szintű döntéstől.

„Abban pedig nincsen semmi politikai szenzáció, hogy a német kormány Németországban érvényesíti az uniós jogot” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a BAMF gyakorlatának megváltoztatása nem is került napirendre a szerdai kormányülésen.

Nincs itt semmi látnivaló!

Németországban eddig is betartották a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, és ugyan a kormány szerint a dublini rendszer módosításra szorul, de addig is mindenkinek be kell tartania, és az uniós partnerek részéről „tovább kell erősíteni a szolidaritást” a menekültek iránt – mondta Christiane Wirtz.

Thomas de Maizière belügyminiszter szerdán a törvényhozás alsóházában (Bundestag) az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a német kormány egy pillanatra sem helyezte hatályon kívül a dublini előírásokat. 

A BAMF a menekülthullám erőssége miatt augusztus végétől kezdve a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján a szír menedékkérők esetében eltekintett az illetékesség vizsgálatától és átvállalta a menekültügyi eljárást, október 21-én pedig a tárca utasítására visszatért a korábbi gyakorlathoz. A változtatásról annak a törekvésnek a jegyében döntöttek, hogy minél rendezettebben haladjon a menedékkérők beáramlása – ismertette a miniszter.

Mindezt csupán azért közölték kedden, mert akkor érkezett erre vonatkozó kérdés a sajtótól –  tette hozzá Thomas de Maizière. 

Mindenki tartsa be az uniós jogot!

Németország elvárja a dublini szabályok betartását az uniós partnerektől, és a maga részéről követi is azokat. „Aki megköveteli másoktól az uniós jog betartását, annak követnie is kell az uniós jog előírásait” – hangsúlyozta.

Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője az ügy hátteréről a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: augusztus vége óta egy sor intézkedést tettek a menedékkérők beáramlásának rendezetté tételére, egyebek között visszaállították a határellenőrzést és mélyreható reformot indítottak el a menekültügyi rendszerben. Mindez lehetővé tette, hogy a BAMF ismét a szír menedékkérők esetében is teljes körű vizsgálatot folytasson, így áttekintse azt a kérdést, mely tagország illetékes az adott menedékkérő ügyében.

A szóvivő nem kívánt válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy az egyes uniós partnerek mennyi menedékkérő visszaküldésére számíthatnak. Mint mondta, a kormánynak nem feladata „absztrakt jogértelmezési kérdésekről” felvilágosítással szolgálni a sajtónak.

Jelezte: a visszaküldés mindenekelőtt attól függ, hogy az adott kérelmezőt nyilvántartásba vették-e valahol az Eurodac uniós regisztrációs rendszerben, és attól is, hogy az adott ország mennyire működik együtt a visszaküldésre irányuló eljárásban.

Csak 3 százalékot regisztráltak

Arról, hogy összesen mennyi menedékkérőt küldhetnek vissza, hivatalosan csupán annyit mondott, hogy egész biztosan nem az összes menedékkérő esetében merülhet fel a visszaküldés lehetősége az EU-ba lépés helye szerint illetékes uniós partnerországba, de nem is lesz nagyon alacsony ez a szám.

Nem hivatalosan úgy tudni, hogy az utóbbi egy-két hónapban Németországba érkezett menedékkérők legfeljebb 3 százalékát regisztrálták a belépés szerint illetékes tagországban, vagyis a túlnyomó többség esetében nincs lehetőség a visszaküldésre, hiszen a dublini előírások alapján a főszabály szerint abban a tagországban kell lefolytatni az eljárást, ahol a menedékkérő megérkezett az EU területére, de regisztráció híján nem lehet megállapítani, hogy melyik ez az ország.

Fejetlenség vagy szereposztás?

A Bundestag ellenzéki pártjai, a Baloldal és a Zöldek élesen bírálták a kormányt, szerintük a „fejetlenség” jele, hogy Angela Merkel nem tudott a BAMF gyakorlatának megváltoztatásáról. 

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter üdvözölte a döntést, a ZDF német köztelevíziónak azt mondta: ez „lehet az a jelzés, amelyre hetek óta várunk, a fordulat a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájától” egy olyan kultúra felé, amelyet a mértéktartás jellemez, és hozzásegít a menekülthullám csillapodásához. 

Elemzők szerint másról lehet szó. Nehezen elképzelhető, hogy a kancellárt informálisan sem tájékoztatták az ügyről, és nem valószínű, hogy a kormány azt reméli a BAMF munkarendjének átalakításáról szóló hírektől, hogy kevesebb menedékkérő érkezik az országba. 

Inkább tudatos „szereposztásról” lehet szó, vagyis arról, hogy a menekültügyi szigorításokat nem a kancellár tálalja a nyilvánosságnak. A szakítás a szíriai menedékkérők ügyeinek kivételesen nagyvonalú kezelésével pedig azt szolgálja, hogy erősödjék Berlin pozíciója a dublini rendszer reformjáról folytatandó uniós tárgyalásokon, hiszen így a német kormány már hivatkozhat arra, hogy a maga részéről az utolsó betűig betartja a Dublin III. rendelet szabályait.