Az ukránok kezdik elveszíteni a reményt – Magyarországot okolják érte
A harmadik világháború lenne a következménye.
Izeta Hdanova, a civil kezdeményezés egyik vezetője hétfőn reggel bejelentette: aktivisták blokád alá vették a Krím áramellátását. A félsziget az elektromos áram java részét ukrajnai vezetékeken keresztül kapja, de most sikerült elérniük, hogy leállítsák az Ukrajna felőli áramszállítást. Az áramszolgáltatással kapcsolatos orosz megoldással csak 2017–től lehet számolni.
A dél–ukrajnai területekről a Krím félszigetre vezető utakat blokád alatt tartó aktivistáknak sikerült elérniük, hogy leállítsák az áramszállítást a dél–ukrajnai Melitopol és a krími Dzsankoj közötti villamos vezetéken – jelentette be hétfőn Izeta Hdanova, a civil kezdeményezés egyik vezetője. Krími tatárok hirdették meg az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félsziget kereskedelmi blokádját, amelyhez több ukrajnai szervezet és önkéntes katonai alakulat is csatlakozott. Hdanova szerint a Krím áramellátása Ukrajnából „enyhe kifejezéssel élve is minimum erkölcstelen”. Hozzátette, hogy még működik három elektromos vezeték, amely áramot szállít a félszigetre. Céljuk, hogy elérjék ezek lekapcsolását is. A krími tatárok kezdeményezésére indult akció első lépéseként a civilek szeptember 20–án blokád alá vették a félszigetre vezető utakat a félsziget és a dél–ukrajnai Herszon megye közötti közigazgatási határon, hogy megakadályozzák az áruszállítást az Oroszország által bekebelezett területre. A résztvevők sátorvárosokat építettek ki az utak mentén.
Az akció kezdeményezői szerint az ukrajnai vállalatoknak mindaddig fel kell függeszteniük kereskedésüket a Krímmel, amíg a félsziget orosz megszállás alatt van. A blokád szervezői addig is követelik Oroszországtól, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat, szüntesse meg a krími tatárokra és a független médiára gyakorolt nyomást az általa megszállt félszigeten, valamint engedje nemzetközi megfigyelők akadály nélkül beutazását Krímbe. Ezenkívül a résztvevők rámutattak arra, hogy az elmúlt időszakban lényegesen több élelmiszert és más terméket szállítottak a Krímbe, mint amennyire az ott élőknek szükségük lehet. Mivel a krími üzletekből eközben szinte teljesen eltűntek az ukrán termékek, gyanítható, hogy ezek a szállítmányok a feketepiacra kerültek, ahol az áruk többszöröséért adták el azokat, amin az ukrán szállítókon kívül nyilvánvalóan a jelenlegi krími vezetéshez közel állók tettek szert törvénytelenül nagy haszonra.
A kereskedelmi blokád első napján még százával torlódtak fel a teherautók a közigazgatási határ herszoni oldalán, kilométeres sorokat alkotva három településnél, Csonharnál, Csaplinkánál és Kalancsaknál. A kamionsor azonban három nap alatt teljesen elfogyott, valamennyi áruszállító visszafordult. Az aktivisták egyébként a gyalogosok és a személyszállító járművek átjutását nem akadályozzák. A Krím az elektoromos áram java részét ukrajnai vezetékeken keresztül kapja, maga csak a töredékét képes előállítani saját szükségletének. Oroszország igyekszik megszabadítani a bekebelezett félszigetet a Kijevtől való áramfüggőségtől, azonban a tervezett „elektromos híd”, amely a Kercsi–szoros fölött átvezetve az orosz hálózatból juttatna villamos energiát a területnek, csak 2017 közepére lehet kész.