Tisztelt Kancellár Asszony!

„Tisztelt Kancellár Asszony!

Most, a napokban egy másik könyv is megjelent Németországban, ezt egy német rendőrnő írta. Külön érdekesség, hogy a szerző maga is »migráns«, görög szülők gyermekeként született Németországban. Az ő könyvéről ezt a beszámolót olvashattuk nemrégiben: »A német Die Welt mutatja be portréjában Tania Kambouri német rendőrnőt, aki ezen a héten megjelent könyvében (Deutschland im Blaulicht – Notruf einer Polizistin – vagyis Németország kék fényben – egy rendőrnő segélykiáltása) írta meg, mivel kell szembenéznie rendőrnőként a német városok keményebb negyedeiben – ott, ahol főleg bevándorló gyökerű és muszlim közösségek élnek. (…) Kambouri beszámol arról, hogy hiába lép fel rendőrnőként, egyre többször megütik őt. Csoda, hogy eddig nem tört össze az arca. (…)«

Kambouri elmondja azt is: muszlim migránsok támadják így az államhatalmat. »Ez nem származás vagy vallás miatti, rasszista előítélet, hanem egyszerűen tény, hogy egyes társadalmi csoportokra feltűnően jellemzők bizonyos magatartásminták és bűncselekmények.« A rendőrnő szerint általános a tisztelet hiánya, a német alaptörvény és az emberi jogok semmibe vétele, miközben belterjes párhuzamos társadalmi struktúrák alakulnak ki, az integrációs szándék pedig eltűnik. (…) Könyvében a politikai elit mellett támadja »a kritikátlan multikulti társadalmi romantikájában hívőket« is, akik szerinte »egyből iszlamofóbiát és idegengyűlöletet kiáltanak«.

Arra lennék kíváncsi, vajon ezt a rendőrnőt is meg fogják majd hurcolni önöknél? Addig üldözik, ameddig felhagy a hivatásával?

S ahogy egyre többen fogják kimondani az igazságot, úgy lassan mindenkit elüldöznek, és végül nem marad senki, csak a párhuzamos társadalmak muszlimjai?”