Az izraeli miniszterelnök szerint a militáns iszlám kettős szorításában hullik éppen darabjaira a Közel-Kelet, de hazája és Nagy-Britannia közösen, gyakorlati módon fel tudna lépni a militáns iszlám ellen.
Az izraeli miniszterelnök szerint „szétesőben van” a Közel-Kelet. Benjámin Netanjahu, aki csütörtökön Londonban tárgyalt David Cameron brit kormányfővel, a megbeszélés után újságíróknak kijelentette: a Közel-Kelet „a militáns iszlám kettős szorításában hullik éppen darabjaira”. Netanjahu szerint e kettős nyomást szunnita oldalról az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet, síita oldalról Irán gyakorolja a térségre. Az izraeli kormányfő hozzátette: úgy véli, hogy hazája és Nagy-Britannia közösen, „gyakorlati módon” fel tudna lépni a Közel-Keletet és Észak-Afrikát fenyegető „militáns iszlám áradata” ellen. Netanjahu nem részletezte, hogy pontosan mit ért közös gyakorlati fellépés alatt.
Nagy-Britannia már lépett
A brit légierő mindenesetre már kiterjesztette katonai akcióit a térségben. Cameron a hét elején bejelentette a londoni alsóházban, hogy a brit királyi légierő (RAF) egy drónja augusztus végén Hellfire típusú rakétával, a szíriai Rakka városában megsemmisített egy autót, amelyben az Iszlám Állam két brit állampolgárságú tagja utazott. Ez volt az első eset a szíriai konfliktus kezdete óta, hogy a brit fegyveres erők brit állampolgárokat öltek meg szíriai területen, drónnal végrehajtott célzott támadásban. Az akció bejelentése után komoly belpolitikai vita támadt Nagy-Britanniában, mivel a kormány nem kért előzetes parlamenti felhatalmazást a RAF szíriai bevetéséhez.
A brit parlament tavaly szeptemberi rendkívüli ülésén nagy többséggel hozzájárulását adta Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel folyó iraki légi hadműveletekbe. A brit királyi légierő műveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni bevetésekre.
Tárgyalna a békéről
Netanjahu csütörtöki londoni tárgyalásai után kijelentette azt is, hogy kész azonnal, minden előfeltétel nélkül újrakezdeni a béketárgyalásokat a palesztinokkal.
Érkezése előtt heves tüntetést tartottak palesztin szervezetek a brit miniszterelnöki hivatal, a Downing Street bejáratánál. A demonstrálókat Izrael-párti ellentüntetők fogadták, és a két csoportot a rendőrök tartották távol egymástól.
Palesztinpárti szervezetek Netanjahu londoni látogatása előtt petíciót indítottak azért, hogy az izraeli kormányfőt a brit hatóságok vegyék őrizetbe háborús bűncselekmények miatt. A petíció szervezői szerint az izraeli hadsereg tavaly nyári gázai hadműveleteiben több mint kétezer civil vesztette életét. A petíciót csütörtökig 109 ezren írták alá; a brit törvények szerint százezer aláírás már elég ahhoz, hogy a brit parlament tárgyaljon az adott indítványról.
A brit kormány azonban nyilatkozatban vetette el a kezdeményezést, azzal az érvvel, hogy a külföldi állami vezetőket – így Netanjahut is – mentelmi jog illeti meg, így nem indítható ellenük büntetőeljárás Nagy-Britanniában.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az amerikai elnök ezt közvetlenül azután közölte, hogy Irán elnöke bocsánatot kért a szomszédos államok megtámadásáért, de azt mondta, Teherán nem hajlandó megadni magát.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
A kurdok készen állnak nekimenni Iránnak, a CIA már fegyverzi őket.
Alijev azeri elnök az országát ért iráni támadások után bosszút ígér.
Nem kertelt az USA elnöke.
Szijjártó Péter elmagyarázta, miért nem fordítják az ukrán elnök ellen saját fegyverét.
Egy ukrán újságíró rendkívül súlyos vádakkal állt elő.
