Német munkaügyi hivatal: Lassú a menekültek munkaerőpiaci integrációja

Németországban a szövetségi munkaügyi ügynökség óv a túlzott várakozásoktól a menekültek munkavállalásával kapcsolatban, a szervezet szerint a munkaerőpiaci integrációjuk lassú folyamat, és csak 8 százalékuk tud elhelyezkedni a menekültstátus megszerzése utáni első évben.

Raimund Becker, a BA igazgatósági tagja szerdán a szeptemberi munkaerőpiaci folyamatokat ismertető nürnbergi sajtótájékoztatón az európai menekültválságról szólva hangsúlyozta, hogy a Németországba érkező menedékkérők 80 százaléka nem rendelkezik a német előírásoknak mindenben megfelelő képzettséggel, vagyis azonnal honosítható végzettséggel.

A munkaerőpiaci integráció lassú folyamat, a BA-nak így sok feladata lesz a menekültekkel, és ezért 2000 új munkatársat kell felvenni az ügynökséghez jövőre.

A BA eddigi tapasztalatai szerint a menekültek csupán 8 százaléka jut munkához a státus megszerzése utáni első évben, és a többiek mind munkanélküli ellátásra szorulnak. A foglalkoztatottsági arány aztán fokozatosan emelkedik, és az ötödik évben eléri az 50 százalékot. A nem menekültstátusban lévő külföldi állampolgárságú munkavállalókra – a klasszikus gazdasági bevándorlókra – jellemző szintet 15 év alatt éri el a menekültek foglalkoztatottsága.

Alacsonyabb minimálbér?

A konzervatív CDU-ban a migrációs válság miatt többen felvetették, hogy a menedékkérők, befogadott státusban lévők és menekültek esetében csökkenteni kellene az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbért. A javaslatot a CDU gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusai közül többen elvetik, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) pedig testületileg visszautasítják. 

A menedékkérők és befogadottak nemcsak jogosultak a munkavállalásra, hanem kötelességük is elfogadni a befogadóállomásokon, szállásokon felajánlott munkát, amennyiben munkaképes korúak, nem iskolakötelesek és nincsenek munkaviszonyban. A munkavégzés elutasítása juttatásmegvonással szankcionálható.