A Jeges-tengerben található Spitzbergák szigeteire költöztetne menekülteket több norvég politikai erő – a radikális Progresszív Párt és a helyi Zöld Párt is. Az Északi-sark és Norvégia között félúton fekvő szigeteken csak a nyári hónapokban megy 0 fok fölé az átlaghőmérséklet, míg a téli hónapokban a sötétség uralkodik. A zord időjárású szigeteken több a jegesmedve, mint az ember.
A Spitzbergákra küldené a menekülteket több norvég politikus. A zord időjárású, jeges-tengeri szigeteken több jegesmedve él, mint ember – írja az Independent. A norvég Zöld Párt azt reméli, a menekültek javítani fogják a szigeteken élő 2800 ember munkalehetőségeit (jegesmedvéből háromezer van).
A párt megkérte a helyi vezetőket, hogy nézzenek utána a menekültek letelepítése jogi lehetőségeinek. A probléma az, hogy a Spitzbergák nem része a schengeni övezetnek, így nem olyan egyszerű odaküldeni bárkit is. A helyi politikusok minél hamarabb megvalósítanák a tervet, ha az nem ütközik jogszabályba. Az ott élők többsége bányászként dolgozik, habár épp most bocsát el 150 alkalmazottat az egyik legnagyobb bányászati cég.
Bánya helyett menekültállomás
Espen Klungseth Rotevatn, a Zöld Párt helyi vezetője szerint egy fogadóállomás építése biztonságosabb munka, mint a bányászkodás, de nem ez a fő oka, amiért javaslatot tettek a menekültek ideköltöztetésére, hanem az, hogy úgy érzik: most kiderül, tényleg azon értékek alapján működik-e Európa, amelyeket hirdet – s ez a bevándorlókkal való bánásmódon fog meglátszani.
Korábban a norvég radikális jobboldali párt, a Haladás Párt tett javaslatot arra, hogy küldjék a bevándorlókat a Spitzbergákra – májusban egy képviselőjük még tízezer bevándorlót akart odatelepíteni. Felmerült már a szélsőjobbos politikusok részéről az is, hogy a szigetekre kellene küldeni a bűnözőket és a szenvedélybetegeket.
Majdnem örök fagy, majdnem örök éjszaka
A Spitzbergák (norvég nevén: Svalbard) a Jeges-tengerben található szigetcsoport, az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sark között. Szigetei a 74° és 81° északi szélesség között, a 10° és 34° keleti hosszúság között találhatóak. A Spitzbergákon körülbelül 2800 ember él. 60%-uk norvég, 40%-uk orosz vagy ukrán. A Spitzbergák területének 60%-a gleccserekkel és hómezőkkel borított. A fővárosban, Longyearbyenben április 20-tól augusztus 23-ig süt a Nap, de október 26-tól február 15-ig teljes a sötétség. Csak a nyári hónapokban megy 0 fok fölé az átlaghőmérséklet. Az élőhely tundra típusú. Amióta a jegesmedvék egyre gyakrabban járnak a Spitzbergákon, a helyieknek elővigyázatosságból puskát kell maguknál hordaniuk a városokon kívül, de a medvéket törvény védi, így nem szabad ok nélkül megzavarni őket.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Külön sávba kell állnia annak, aki érintett.
Ez már rég nem vicc: Európa örökre megváltozott, a migráció lényegében aláásta a biztonságot Nyugat-Európában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A balkáni útvonalon összességében csökkent az illegális határsértők száma, de ez a magyar határon nem így csapódik le.
Azt is megtudtuk, hogy 12 éves fiuk osztálytársainak többsége muszlim arab.
Ha az ember főnöke elveszti a józan ítélőképességét, nem követni kell őt a pszichózisban, hanem fel kell mondani.
Miközben Zelenszkij további európai segítséget sürget, a fronton napról napra átrendeződik a helyzet. Orbán Viktor Washingtonba utazik: ez lehet a békefolyamat új fejezete?
