Nem hallgatnak a románok a magyar ellenzékre, tömegével hagyják el hazájukat
Magyarországra tízezrek költöznek Romániából, Romániába hazánkból szinte senki sem.
A német kancellár egy berlini sajtótájékoztatón beszélt arról: nagyra becsülik, hogy más uniós tagországokkal ellentétben Magyarország teljesíti a kötelezettségét és regisztrálja a menedékkérőket. Merkel kitért arra is, hogy félreértés következménye, hogy az terjedt el: minden szíriai menedékkérő mehet Németországba.
Németország nagyra becsüli, hogy Magyarország regisztrálja a menekülteket, a menekültügyet szabályozó Dublin III. rendelet alkalmazásától pedig nem térhet el, és ezt már a magyar kormány tudomására hozta – mondta a német kancellár hétfőn Berlinben. Angela Merkel sajtótájékoztatón a Magyarországra érkezett szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, „nagyra becsüljük, hogy Magyarország regisztrálja a menekülteket”. Hozzátette, hogy nem minden uniós tagország teljesíti ezt a kötelességét, Magyarország viszont „teljes mértékben” eleget tesz a regisztrációt előíró szabálynak.
Kifejtette: „bizonyos zavarodottság” alakult ki annak révén, hogy egyes tartományok változtatásokat sürgetnek a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) pedig úgy döntött, nem él azzal a lehetőséggel, hogy a szíriai menedékkérőket visszaküldje abba az uniós tagországba, ahol beléptek az EU területére.
Ennek következtében „az az érzés keletkezett, hogy amennyiben egy szír Németországba érkezik és igazolni tudja szír állampolgárságát, akkor szívesen látják”. Ez ugyan „megfelel a tényeknek” – hiszen a szíriai menedékkérők csaknem 100 százaléka megkapja a menekült státust –, mint ahogy az is megfelel a tényeknek, hogy a koszovói állampolgárok „nagy valószínűséggel nem szereznek tartózkodási jogot”. Mindennek hatására az a „félreértés” keletkezett, hogy „minden szíriai jöhet Németországba”, ami azonban „nem felel meg a jogi előírásoknak, és erről tájékoztattuk már a magyar kormányt” – mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy az ügyet bizonyosan sikerül majd a jó diplomáciai kapcsolatok révén tisztázni. Aláhúzta, hogy Németország nem térhet el a Dublin III. egyezmény alkalmazásától, mert „ez az egyetlen jogi alap”.
Kell a német rugalmasság is
„A német alaposság szuper dolog, de most német rugalmasságra van szükség” – mondta Angela Merkel német kancellár szintén hétfőn Berlinben a menekültválság kezeléséről. A kancellár sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a menekültválság „nemzeti feladat”, megoldásához pedig fel kell gyorsítani a folyamatokat, és a menedékkérők elhelyezéséhez „német rugalmassággal” átmenetileg hatályon kívül kell helyezni néhány építésügyi rendelkezést. Gyorsaságra és rugalmasságra van szükség a védelemre szorulók befogadásához és integrációjához, de ahhoz is, hogy minél hamarabb visszaszállíthassák hazájukba mindazokat, akik előtt „nincs kilátás” a Németországban maradásra, vagyis akiknek menedékjogi kérelmét elutasítják.
A menedékkérők történelmi magasságba emelkedő száma „nem a legrosszabb bizonyítvány rólunk”, németekről, hiszen azt jelzi, hogy Németország nagyon sok ember számára a „lehetőségek és a remény hazája”, ahol békében lehet élni és érvényesülnek az emberi és polgári jogok. „Ez nem mindig volt így” – mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy Németország viszonyulását a menekültválsághoz az alaptörvény határozza meg, amely nemcsak a politikai üldözöttek és a háború elől menekülők védelmét írja elő, hanem az emberi méltóság tiszteletét is, ami kivétel nélkül mindenkire vonatkozik, így azokra is, akik nem kaphatnak menedékjogot. A viszonyulás másik fő eleme „nagyon egyszerű: Németország erős ország, és sok nehéz helyzetet megoldott már”, úgyhogy a menekültválságot is meg fogja oldani – jelentette ki a német kancellár.
Angela Merkel ismét elítélte a rasszista, idegenellenes megnyilvánulásokat, és kiemelte, büszke és hálás azért, hogy a gyűlölködőknél nagyságrendekkel többen vannak, akik önkéntes munkával segítik a menedékkérőket. Az „európai dimenzióról” szólva ismét a terhek méltányos elosztását szorgalmazta, és rámutatott, hogy az európai egységfolyamat legfőbb alapvetése mindig is az emberi jogok tisztelete volt. Figyelmeztetett: „ha Európa kudarcot vall a menekültkérdésben, akkor megsemmisül ez a szoros kapcsolat az egyetemes polgári jogokkal, és megszűnik az az Európa és az az alapító mítosz”, amelyre az integráció felépül.