Türelmetlenek, fásultak, és reformokat várnak az európai vezetők a görögöktől

A vasárnapi görögországi népszavazás eredményének ismeretében gyűltek össze kedd este Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozóra az eurózóna tagállamainak állam-, illetve kormányfői, hogy megvitassák az így kialakult helyzetet. A tagállami vezetők többsége érkezésekor arról beszélt, hogy Görögországnak igenis reformokat kell végrehajtania, pontos, részletes és hiteles javaslatokkal kell előállnia erre vonatkozólag, lehetőleg minél előbb. Alekszisz Ciprasz érkezésekor nem nyilatkozott az újságíróknak.

A legélesebben talán a litván elnök, Dalia Grybauskaite fogalmazott, aki befelé menet azt vetette oda az újságíróknak, hogy a csúcstalálkozó a semmit fogja megvitatni. „A görögök üres kézzel jöttek” – mondta a litván államfő.

A politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európa bármire képes megoldást találni, de ehhez két olyan partnerre van szükség, akik tárgyalnak egymással, megbíznak egymásban és megértik egymást. „Egyelőre nem ez a helyzet” – fogalmazott Grybauskaite, aki szerint a görögök azt ígérték, mára lesz javaslat, ma meg azt, hogy holnapra. „A görög kormány csak azt tudja mondani, hogy »manana«?” – tette fel a kérdést a litván elnök.

Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy továbbra sem adottak a feltételek ahhoz, hogy tárgyalni lehessen arról, hogy az euróövezet mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból folyósítsanak támogatást Athénnak. A német kancellár úgy vélte, nem heteken, hanem napokon belül kell megoldást találni a görög kérdésre, de ez nem lehetséges anélkül, hogy Görögország vállalná bizonyos reformintézkedések végrehajtását. Konkrét javaslatok hiányában viszont ma aligha születik majd végső döntés Merkel szerint.

„Mit akarunk? Hogy Görögország az eurózónában maradjon” – mondta immár Francois Hollande francia elnök, aki a gyorsaság, a szolidaritás és a felelősség elvét hangsúlyozta, s szintén konkrét, hiteles és pontos javaslatokat vár Athéntől. A francia államfő elmondta, hogy Görögország helyzetét középtávon is rendezni kell. „Nem akarunk háromhavonta Görögországról beszélgetni” – húzta alá Hollande.

Mark Rutte holland miniszterelnök is arról beszélt, hogy az egyetlen megoldás az lehet, ha Görögország reformokat, nehéz intézkedéseket hajt végre. Elmondta azt is, hogy az első hírek alapján a görög fél ismét korábbi követeléseivel állt elő. Rutte azt is világossá tette, hogy Görögország tagsága az eurózónában nem Brüsszelben, hanem Athénben fog eldőlni.

Charles Michel belga kormányfő nem akart feltételezésekbe bocsátkozni a javaslatokról azok ismerete nélkül, de hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt meggyőző, pontos és konkrét intézkedési tervet vár Görögországtól. „A helyzet rendkívül sürgős” – hangoztatta Michel, aki éles bírálatot is megfogalmazott a görög kormánnyal szemben.

„Egyetlen kormányt sem lehet a fejéhez szorított fegyverrel vagy a torkának szegezett késsel rákényszeríteni, hogy vállalja a felelősséget” – húzta alá Michel, aki úgy véli, hogy az uniós vezetők körében fásultság tapasztalható, mert szerintük a Ciprasz-kormány ezt folyamatosan halogatja.

„Ha semmilyen javaslat nincs az asztalon, és ez így is marad, akkor Ciprasz nem lesz képes tiszteletben tartani a választók akaratát, hogy Görögország az eurózónában maradjon” – szögezte le a belga kormányfő, egyúttal reményét fejezve ki, hogy a görög kormány a csúcson vállalja a szükséges felelősséget és kötelezettségeket.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök elmondta, hogy őt nem a görög kérdés technikai megoldása aggasztja, mert az rendezhető, hanem az, hogy Európa „saját procedúráinak áldozatává válhat”. A görög kormánynak kell eldöntenie, hogy az ország az eurózónában marad-e. Ha igen, akkor be kell tartani a szabályokat – jelentette ki Matteo Renzi.

Juha Sipila, Finnország miniszterelnöke elmondta, hogy még ma este szeretné látni Athén konkrét javaslatait. „Eléggé borúlátó vagyok” – fogalmazott a politikus.

Taavi Roivas észt kormányfő úgy vélte, hogy két hete nagyon közelinek látszott a megállapodás, most viszont már sokkal rosszabb a helyzet, és nagyon kevés idő van már csak arra, hogy Görögország hiteles javaslatokkal álljon elő.

Enda Kenny ír miniszterelnök a megállapodás fontossága mellett foglalt állást. Azt mondta: alig várja, hogy hallja a görög elképzeléseket. „Itt az ideje, hogy középtávon reményt, stabilitást és biztonságot adjunk a görögöknek, mert szenvednek” – hangsúlyozta Kenny.

 A rendkívüli csúcstalálkozó kezdete előtt Angela Merkel, Francois Hollande és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke külön is egyeztetett Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel.

A vasárnap tartott népszavazáson a görög választók döntő hányada amellett tette le a voksát, hogy a kormány utasítsa el a hitelezők reformjavaslatait, amelyek végrehajtásáért cserébe viszont Görögország hozzájuthatott volna a június végén lejárt uniós mentőcsomag akkor még rendelkezésre álló maradék részéhez. Miután viszont a görögök felálltak a tárgyalóasztaltól, népszavazást kezdeményeztek, a program lejárt, az a pénz immár nem elérhető, Athén pedig egy hete elmulasztotta törleszteni az esedékes részletet a Nemzetközi Valutaalapnak, amit az eurózóna mentőalapja hivatalosan csődeseménynek tekint.