Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Rendkívül nagyvonalúnak tartja a Görögországnak kilátásba helyezett harmadik mentőprogramot a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher. Szerinte Merkel német kancellár és Schäuble német pénzügyminiszter nagyságról tett tanúbizonyságot.
Rendkívül nagyvonalúnak tartja a Görögországnak kilátásba helyezett harmadik mentőprogramot a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint a program feltételeiről az euróövezeti tagországok vezetőinek hétfőn kötött megállapodása jó Európának és Németországnak is.
Marcel Fratscher az intézet honlapján vezetett blogjában közölt gyorselemzésében kiemelte, hogy a német kormány legtöbb követelése teljesült a brüsszeli tárgyalásokon. „Mindenekelőtt Merkel kancellárnak és Schäuble pénzügyminiszternek jár elismerés”, hiszen „tanúbizonyságot tettek nagyságukról és előrelátásukról, és megmutatták, hogy Európa épsége és a közös szabályok fontosak Németországnak”.
Ugyanakkor korai lenne sikerként elkönyvelni a brüsszeli megállapodást, mert az csupán az első lépés a görög gazdaság lefelé húzó spiráljának megállításához – tette hozzá Fratzscher, rámutatva, hogy egyelőre nincs válasz arra a kérdésre, hogy miként lehet helyreállítani a görög állam fizetőképességét, átstrukturálni a bankrendszert és lendületbe hozni a gazdaságot.
A DIW elnöke szerint előre látható, hogy a következő években is lesznek viták a görög kormány és hitelezői között, és a tervezett együttműködés során ügyelni kell arra, hogy „ne kövessük el ismét az első két program hibáit”.
A megállapodás szerint a görög parlamentnek szerdáig törvénybe kell foglalnia egy sor reformot – egyebek között a forgalmi adózás egyszerűsítéséről, az adóalap kiszélesítéséről, a nyugdíjkorhatár felemeléséről és a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolásáról -, és amennyiben ez a feltétel teljesül, meg lehet kezdeni a tárgyalásokat a három évre szóló, nagyjából 80 milliárd eurós hitelprogramról, amelyet az euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Alap (ESM) keretéből folyósítanak.
Athén a megállapodásban elsősorban német követelésre azt is vállalta, hogy egy külön privatizációs alapban letétbe helyez nagyjából 50 milliárd euró értékű állami vagyont, és az értékesítésből befolyó bevétel döntő részét adósságtörlesztésre fordítja.
Ha nem jött volna létre az egyezség, akkor megfigyelők szerint Görögország szinte biztosan kisodródott volna az euróövezetből.
Több tagországban – így Németországban – a törvényhozás támogatása is szükséges az új görög mentőprogramhoz. A német alsóház (Bundestag) kétszer szavaz az ügyben, elsőként arról, hogy megadja-e a felhatalmazást a pénzügyminiszternek a program összeállítását célzó tárgyalások megkezdésére, majd a tárgyalások sikeres lezárása esetén magáról a programról. Az első szavazást várhatóan pénteken vagy hétfőn tartják.