Alekszandr Litvinyenkót csak a második merénylettel sikerült megölni – mondta a gyilkosság brit igazságügyi vizsgálatának zárónapján a Scotland Yard jogi képviselője. A jogi képviselő szerint egyértelmű, hogy az orosz állam is része volt a gyilkosságnak.
A rendőrségi vizsgálat adatai szerint valószínűleg kétszer is megpróbálták megölni Alekszandr Litvinyenkót, az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) egykori tisztjét, akinek életét a második merénylet oltotta ki – mondta a kilenc évvel ezelőtti londoni gyilkosság brit igazságügyi vizsgálatának zárónapján a Scotland Yard jogi képviselője.
Richard Horwell a londoni felsőbíróság csütörtöki tárgyalási napján kijelentette: a Scotland Yard által összegyűjtött bizonyítékok szerint Litvinyenko ellen már 2006 októberében is megkíséreltek egy merényletet, de végül a két héttel későbbi újabb kísérlet okozta a volt FSZB-tiszt halálát. Horwell szerint az elkövetés módja – vagyis a csak rendkívül nehezen beszerezhető, igen ritka polónium 210-es izotóppal végrehajtott mérgezés – egyértelműen arra vall, hogy az orosz állam „valamilyen módon részese volt” a gyilkosságnak.
A Scotland Yard jogi képviselője szerint egyöntetűen bizonyítottnak tekinthető az is, hogy Litvinyenkót a két fő gyanúsított, Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun ölte meg.
Horwell hozzátette: aki polónium 210-es anyagot visz egy nagyváros közepébe, az „semmibe veszi az emberi életet”. Az ügyvéd közölte: teljesen egyetért a Litvinyenko-család jogi képviselőjének azon korábbi kijelentésével, hogy akik a rendkívül veszélyes sugárzó izotóppal megölték Litvinyenkót, gyakorlatilag „nukleáris támadást követtek el” London utcáin.
Alekszandr Litvinyenkót, az FSZB egykori alezredesét, aki 2000-ben emigrált Londonba, 2006 novemberében, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-essel ölték meg.
A mérgező anyagot az eddigi vizsgálatok szerint Litvinyenko teájába csempészték bele a londoni Millennium Hotel bárjában, ahol a volt FSZB-tiszt Lugovojjal és Kovtunnal – két egykori ügynöktársával – találkozott.
Nagy-Britannia 2007-ben hivatalosan vádat emelt a hazájában később parlamenti képviselővé választott Lugovoj ellen, és kérte kiadatását, ám ezt Moszkva megtagadta. Ezt diplomaták kölcsönös kiutasítása követte, és a két ország kapcsolatai azóta is mélyponton vannak.
Az ügy másik fő gyanúsítottja Kovtun, aki márciusban vállalta az együttműködést a brit hatóságokkal, és a tervek szerint hétfőn kellett volna videókapcsolaton keresztül vallomást tennie a londoni felsőbíróságon, ám ezt az utolsó pillanatban megtagadta.
Litvinyenko özvegyének és fiának jogi képviselője, Ben Emerson a januárban indult londoni felsőbírósági vizsgálat kezdete után nem sokkal a vizsgálóbizottság előtt úgy fogalmazott, hogy a volt FSZB-tisztet megölő polónium nyomai „egészen Vlagyimir Putyin (orosz elnök) moszkvai irodájáig visszakövethetők”. Az ügyvéd szerint a brit vizsgálatnak ki kell mondania, hogy „Putyin nem más, mint államfőnek öltözött közönséges bűnöző”, az általa vezetett Oroszország pedig „maffiaállam”.
A csütörtöki tárgyalási nappal lezárult a londoni igazságügyi vizsgálat nyilvános szakasza. A vizsgálatot végző tanács várhatóan az év végéig közzéteszi jelentését.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
A pontos számokat még nem közölték.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Jogos az igény a kedvezőbb árú energiabeszerzésre.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
