Hétfőn kora reggel ismét megszakították a hajnalban újrakezdett plenáris tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői – derült ki különböző Twitter-bejegyzésekből.
Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozza, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is.
A plenáris ülés előző, éjszakai megszakítása alatt szintén különmegbeszélést tartott Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia köztársasági elnök, valamint az uniós intézmények több vezetője. Akkor – Donald Tusk, az európai tanács elnökének szóvivője szerint – kompromisszumos javaslat született a harmadik görög pénzügyi mentőcsomagról.
Egy görög kormánytisztviselő azonban hozzátette ezekhez az információkhoz, hogy a javaslatnak vannak megoldatlan pontjai azokkal a gazdasági reformokkal kapcsolatban, amelyeket Athénnak végre kell hajtania a mentőcsomagért cserébe.
„Két nagy ügy még nyitott – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepe és a luxemburgi 50 milliárd eurós alap” – mondta az illető, neve elhallgatását kérve. Az eurózóna tagországai ragaszkodnak ahhoz – a görögök pedig ellenzik –, hogy az IMF is álljon ott minden további esetleges görög mentőcsomag mögött. Azt is követelik, hogy Görögország állítson össze egy listát, amelyen 50 milliárd euró értékben privatizálható állami vagyon szerepel. A rendelkezési jog e vagyontömeg fölött lényegében kikerülne Görögország kizárólagos illetékességéből, és mintegy biztosítékul szolgálna a hitelezőknek arra az esetre, ha a görögök nem tudnák vagy nem akarnák teljesíteni vállalt kötelezettségeiket.
Pénzügyi szakújságírók úgy értékelik az alkudozásról eddig kiszivárgott információkat, hogy a hitelezők csaknem minden részletkérdésben meghátrálásra akarják kényszeríteni Cipraszt. Ugyanakkor a görög adósság egy részének leírására vonatkozó igényt nem hajlandóak teljesíteni, mindössze egyetlen reménysugarat lennének hajlandóak hagyni Athén számára – bár még ez sem biztos. A zárónyilatkozat tervezetében ugyanis zárójelesen – tehát nem minden résztvevő egyetértését tükröző módon – szerepel egy olyan kitétel, hogy az eurózóna országai idővel fontolóra vehetnek olyan lépéseket, amelyek kezelhetőbbé teszik Görögország adósságállományát, de ezt csak azután tennék, hogy a görögök a belső reformokat illetően a hitelezők legtöbb részkövetelését már teljesítették.
„Ciprasz keményen tárgyal, hogy megőrizze a görög nép méltóságát, de tudja, hogy most döntésre kell jutni” – jellemezte a helyzetet egy diplomata.