Az IMF kormányzótanácsa az utóbbi harminc évben egyszer sem engedélyezett hiteltörlesztési halasztást, így most sem fog, jelentette ki pénteken Washingtonban Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Görögország esetében ez elképzelhető lenne-e.
Lagarde az IMF és a Világbank hivatalosan pénteken elkezdődött, háromnapos tavaszi közgyűlésén beszélt erről. Kiemelte: a korábban két fejlődő országnak engedélyezett halasztás nem hozott eredményeket, fejlett gazdaság pedig még sohasem kapott halasztást a törlesztésre. Az IMF-vezér szavai szerint minden lehetőség minden ország előtt nyitva áll, ám a cselekvésnek ez az iránya nem lenne ajánlatos a jelenlegi helyzetben.
Lagarde azt tanácsolta, hogy Görögország folytassa a munkát a gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében, ám véleménye szerint ez a cél nem valósítható meg egy utolsó pillanatban megkötött politikai megállapodással. Barack Obama amerikai elnök, aki pénteken a Fehér Házban fogadta Matteo Renzi olasz kormányfőt, közös sajtótájékoztatójukon szintén úgy fogalmazott, hogy Görögországnak reformokat, kemény lépéseket kellene kezdeményeznie és csökkentenie az államapparátusát. Az amerikai elnök kijelentette, hogy az idén jelentős haladást remél az európai-amerikai szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásról folytatott tárgyalásokon.
Renzi egyebek között elmondta: az Európai Uniónak dolgoznia kell azon, hogy megállapodásra jusson Görögországgal. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a görög választók akaratát, mint ahogy Athénnak is az európai intézmények működési rendjét, tette hozzá. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a Lagarde-dal folytatott megbeszélés után kijelentette: nagyon rosszul informáltak azok az újságírók, akik szerint a vezérigazgatótól visszautasítást kapott volna.
Leszögezte, hogy nagyszerű párbeszédet folytattak. (Varufakisz egyébként röviden szót válhatott Obama elnökkel is, amikor a Fehér Házban csütörtök este megemlékezést tartottak a görög függetlenség kikiáltásáról.) A Pekingben létrehozandó Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal kapcsolatban az IMF vezérigazgatója kijelentette, hogy az IMF kész lenne együttműködni az új intézménnyel. Christine Lagarde szerint ha az Egyesült Államok nem járul hozzá az IMF kormányzati és kvótareformjához, az azt eredményezheti, hogy az AIIB és más pénzintézetek alternatívát fognak kínálni a meglévőkkel szemben, ami megítélése szerint szomorú fejlemény lenne.
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Görögországban már egyértelműen a magyar kormány példáját követik.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A párt radikális átalakításra készül a nyugdíjrendszerben és a közteherviselésben.
Az ukrán államfő attól tart, az oroszok a béke után újabb inváziót indítanak Ukrajna teljes megszállására.
