Oroszország órákon át tartó dróntámadással vette célba Kijevet
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
Oroszország ellenfélként viselkedik, és agresszív stratégiát követ – mondták egyes EP-képviselők Brüsszelben. Roland Freudenstein szerint az orsz-ukrán válság nagyon hosszan el fog nyúlni, ezért újra kell tanulnia Európának az elrettentés politikáját.
Oroszország nem partnerként, hanem ellenfélként viselkedik, gyengíteni akarja a Nyugatot, és arra törekszik, hogy elismertesse a saját érdekszféraigényét – állapította meg Tunne Kelam észt európai parlamenti (EP-) képviselő kedden Brüsszelben, az EP jobbközép irányzatú néppárti frakciója által szervezett meghallgatáson, amelyet az EU-orosz viszony kérdéskörének szenteltek. Kelam felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz katonai költségvetés eléri az ország GDP-jének 5 százalékát.
Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke a meghallgatáson - utalva az Ukrajnával szembeni orosz magatartásra – hangsúlyozta: a nemzetközi jogsértéseket nem lehet elfogadni. Oroszország agresszív stratégiát követ – fogalmazott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az orosz gazdaság sebezhetőségére, arra, hogy Oroszországban nem hajtottak végre gazdasági szerkezet-átalakítást, az orosz gazdaság struktúrája ma nagyjából ugyanúgy néz ki, mint negyven évvel ezelőtt.
Jacek Sariusz-Wolski lengyel EP-képviselő, a néppárti EP-frakció külügyi munkacsoportjának a vezetője arról beszélt, hogy nyugaton eddig félreismerték Oroszországot, és „ruszofóbnak” bélyegezték azokat, akik az orosz veszélyt hangsúlyozták. Oroszország revansista hatalom maradt, a Nyugatnak viszont vissza kell térnie az értékalapú politizáláshoz – vélekedett, és Oroszországgal szemben „kemény, ugyanakkor realista” irányvonalat követelt.
Roland Freudenstein, az Európai Néppárt politikai elemző műhelyének, a Wilfried Martens Központnak az igazgatóhelyettese egyebek közt azt emelte ki, hogy az újonnan előállt helyzetben, azzal a háborúval kapcsolatban, ami Ukrajnában kialakult, Európán túl kell tekinteni, és a problémát globális szinten kell szemlélni.
Freudenstein szerint az ukrajnai konfliktus arról szól, hogy az országok szabadon megválaszthatják-e saját berendezkedésüket, valamint azt, hogy milyen szövetséghez csatlakozzanak. Ez a válság „szörnyű sokáig fog tartani, és nem fog visszatérni a szokványos üzletmenet” – vélekedett a német szakértő. Szerinte az oroszok nagy része úgy érzi, a Nyugat korábban megalázta őket, és bár a Nyugat ezzel nem ért egyet, ezzel az orosz hozzáállással számolni kell, és addig nem is várható alapvető változás, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem távozik a Kremlből.
„Újra kell tanulnunk az elrettentés politikáját” – fogalmazott Roland Freudenstein, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a liberális demokráciák mind a hagyományos, mind az úgynevezett „hibrid”, mind pedig a nukleáris jellegű fenyegetéssel szemben határozottan fellépjenek.
James Scherr, a brit külügyi intézet, a Chatham House tekintélyes Oroszország-kutatója azt emelte ki hozzászólásában, hogy Oroszország a vele szomszédos országok korlátozott szuverenitásának elvéhez igyekszik visszatérni, és ezzel szembemegy a hidegháborút lezáró rendezési rendszer egészével.