Oroszország ellenfélként viselkedik, és agresszív stratégiát követ – mondták egyes EP-képviselők Brüsszelben. Roland Freudenstein szerint az orsz-ukrán válság nagyon hosszan el fog nyúlni, ezért újra kell tanulnia Európának az elrettentés politikáját.
Oroszország nem partnerként, hanem ellenfélként viselkedik, gyengíteni akarja a Nyugatot, és arra törekszik, hogy elismertesse a saját érdekszféraigényét – állapította meg Tunne Kelam észt európai parlamenti (EP-) képviselő kedden Brüsszelben, az EP jobbközép irányzatú néppárti frakciója által szervezett meghallgatáson, amelyet az EU-orosz viszony kérdéskörének szenteltek. Kelam felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz katonai költségvetés eléri az ország GDP-jének 5 százalékát.
Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke a meghallgatáson - utalva az Ukrajnával szembeni orosz magatartásra – hangsúlyozta: a nemzetközi jogsértéseket nem lehet elfogadni. Oroszország agresszív stratégiát követ – fogalmazott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az orosz gazdaság sebezhetőségére, arra, hogy Oroszországban nem hajtottak végre gazdasági szerkezet-átalakítást, az orosz gazdaság struktúrája ma nagyjából ugyanúgy néz ki, mint negyven évvel ezelőtt.
Jacek Sariusz-Wolski lengyel EP-képviselő, a néppárti EP-frakció külügyi munkacsoportjának a vezetője arról beszélt, hogy nyugaton eddig félreismerték Oroszországot, és „ruszofóbnak” bélyegezték azokat, akik az orosz veszélyt hangsúlyozták. Oroszország revansista hatalom maradt, a Nyugatnak viszont vissza kell térnie az értékalapú politizáláshoz – vélekedett, és Oroszországgal szemben „kemény, ugyanakkor realista” irányvonalat követelt.
Roland Freudenstein, az Európai Néppárt politikai elemző műhelyének, a Wilfried Martens Központnak az igazgatóhelyettese egyebek közt azt emelte ki, hogy az újonnan előállt helyzetben, azzal a háborúval kapcsolatban, ami Ukrajnában kialakult, Európán túl kell tekinteni, és a problémát globális szinten kell szemlélni.
Freudenstein szerint az ukrajnai konfliktus arról szól, hogy az országok szabadon megválaszthatják-e saját berendezkedésüket, valamint azt, hogy milyen szövetséghez csatlakozzanak. Ez a válság „szörnyű sokáig fog tartani, és nem fog visszatérni a szokványos üzletmenet” – vélekedett a német szakértő. Szerinte az oroszok nagy része úgy érzi, a Nyugat korábban megalázta őket, és bár a Nyugat ezzel nem ért egyet, ezzel az orosz hozzáállással számolni kell, és addig nem is várható alapvető változás, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem távozik a Kremlből.
„Újra kell tanulnunk az elrettentés politikáját” – fogalmazott Roland Freudenstein, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a liberális demokráciák mind a hagyományos, mind az úgynevezett „hibrid”, mind pedig a nukleáris jellegű fenyegetéssel szemben határozottan fellépjenek.
James Scherr, a brit külügyi intézet, a Chatham House tekintélyes Oroszország-kutatója azt emelte ki hozzászólásában, hogy Oroszország a vele szomszédos országok korlátozott szuverenitásának elvéhez igyekszik visszatérni, és ezzel szembemegy a hidegháborút lezáró rendezési rendszer egészével.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A vállalatot helyi partnerével, az F Mobilitással közösen nemrég a Budapest Airport hivatalos személyszállítási partnerévé választották.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
