Soha ennyi külföldi nem élt még Németországban: a szövetségi statisztikai hivatal szerint a 81,1 milliós országban 8,15 millió külföldi állampolgárt tartanak nyilván. A magyar állampolgárok száma 156 812; a legnagyobb nemzetiség a török, ők nagyjából másfél millióan élnek Németországban.
Németországban történelmi csúcsra emelkedett a külföldiek száma, a 81,1 milliós országban nagyjából minden tizedik ember külföldi állampolgárságú a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn megjelent adatai szerint. A Destatis közleménye alapján a külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) nyilvántartottak száma tavaly év végén 8 152 968 volt, ami a legmagasabb érték az AZR 1967-es bevezetése óta és csaknem 520 ezres, 6,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyinál nagyobb növekedést a nyilvántartott külföldiek számában csak kétszer, 1991-ben és 1992-ben regisztráltak.
Az adatbázisba tavaly bekerült 520 ezer ember csaknem 60 százaléka – 307 ezer fő – valamely uniós tagországból érkezett. Ebben a körben a legnagyobb mértékben a román és a bolgár állampolgárok száma emelkedett, 32,9 százalékkal 355 ezerre, illetve 24,8 százalékkal 183 ezerre. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok csoportját tekintve a növekedés 10,9 százalékos, 100 ezerrel nőtt az AZR-ben nyilvántartottak száma, így ennek a tíz országnak az állampolgárai közül már több mint egymilliónak van Németországban a bejelentett lakóhelye. A magyar állampolgárok száma az átlagot meghaladó mértékben, 15,6 százalékkal, 21 198 fővel 156 812-re emelkedett.
Az államadósság-válsággal küzdő euróövezeti tagállamokból érkezők száma nem emelkedett kiugró mértékben. Az AZR-ben nyilvántartott görög állampolgárok száma például 3,9 százalékkal, a spanyol állampolgárok száma 8,3 százalékkal nőtt. Az EU-n kívüli országok közül kiemelkedik Szíria, a negyedik éve polgárháború sújtotta közel-keleti állam Németországban nyilvántartott állampolgárainak száma 107,7 százalékkal, 61 ezer fővel 118 ezerre emelkedett. A legnagyobb csoportot – 1,5 millió fővel – továbbra is a török állampolgárok alkotják.
Az AZR-ben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező és a menedékkérő külföldi állampolgárokat tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik. A Destatis statisztikájában nem szerepel 189 ezer külföldi állampolgár, akiknek ugyan volt 2014-ban bejelentett lakóhelyük Németországban, vagy menedékkérő státuszban voltak, de a 2013-as és a 2014-es kimutatás adatfelvételi napja – 2013. december 31. és 2014. december 31. – között érkeztek az országba és távoztak onnan.
Vihart kavart egy korábban viszonylag ismeretlen CDU-s politikus azzal, hogy elutazott az esztergomi MCC Fesztre. Most híres lett, és egyre nagyobb befolyásra tesz szert. Boris Kálnoky írása.
Friedrich Merz kormánya nehezen viseli, ha úgy bánnak vele, ahogy ők szoktak például Magyarországgal.
Brüsszel nem kapott meghívást a találkozóra, pedig az Európai Unió versenyképessége a tét.
Könnyen elképzelhető, hogy a „hülye Csányi-szabály” nélkül most Gruber megint kölcsönben játszana, Ötvös maradt volna Pakson, Varga pedig már Olaszországban készülne az idényre. Ferentzi András írása.
Hiába lassul az infláció, egyes termékek és szolgáltatások ára továbbra is az egekben jár.
Még Donald Trumpot is belekeverték.
„Már maguk a magyarok is látják, micsoda fenyegetést jelent számukra Orbán” – hangoztatja Maria Geletij, aki korábban a USAID ukrajnai programjának vezetője volt.
Kaja Kallas, az EU külügyi főtárgyalója, akit Donald Trumpék gyakorlatilag levegőnek néznek, X-posztban üdvözölte az egyezséget. Kevésbé örül a fejleményeknek Irán. Rajcsányi Gellért írása.
