A koszovói parlament által elfogadott törvény 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik külföldi katonai, félkatonai vagy rendőri egységekhez csatlakozva zsoldosként vesznek részt bármilyen összetűzésben Koszovó területén kívül. Büntetik a toborzást is.
A koszovói parlament elfogadta a külföldi fegyveres konfliktusokban való részvételt tiltó törvényt, amely büntethetővé teszi a Szíriában és Irakban harcolókat. A pristinai törvényhozás internetes oldalán olvasható beszámoló szerint a parlament csütörtökön fogadta el az erről szóló tervezetet. A 120 fős parlament 60 képviselője támogatta a javaslatot, 17 ellenezte, ketten pedig tartózkodtak.
Az új törvény 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik külföldi katonai, félkatonai vagy rendőri egységekhez csatlakozva zsoldosként vesznek részt bármilyen összetűzésben Koszovó területén kívül. Emellett bünteti azokat is, akik a harcokban való részvételre buzdítanak vagy toboroznak másokat.
A koszovói belügyminisztérium becslése szerint eddig mintegy 300 koszovói vett részt a szíriai és az iraki harcokban, és tavaly legalább 16 koszovói vesztette ott életét.
Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának nagy része muszlim vallású, a szélsőségek azonban egyelőre csak kismértékben vannak jelen.
Skender Hyseni belügyminiszter néhány hete azt mondta: 135 ember ellen folyik nyomozás terrorizmus gyanújával. A gyanúsítottak vélhetően Koszovón kívüli, általában szíriai harcokra toboroztak vagy buzdítottak embereket, de olyan személyek ellen is folyik eljárás, akik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet oldalán harcoló albán csoport tagjai voltak.
A koszovói iszlám közösség titkára néhány napja arról számolt be, hogy vannak, akik 20-30 ezer eurót kínálnak a munkanélküli fiataloknak azért, hogy az Iszlám Állam soraiban a szíriai harcokban vegyenek részt.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
