Európa érdeke hosszú távon az, hogy együttműködjön Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter Brüsszelben az uniós külügyminiszterek tanácskozásán. A terrorizmussal kapcsolatban azt mondta: Magyarország kiemelten kezeli a dzsihadisták közé álló uniós állampolgárok tranzitját, szerinte ezen a téren erősíteni kellene az uniós együttműködést.
Európa hosszú távú érdeke a magyar álláspont szerint az, hogy kiszámítható, egészséges, kiegyensúlyozott, a partnerségen, valamint egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló együttműködés alakuljon ki Oroszországgal – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az uniós külügyminiszterek tanácskozásának alkalmával. A miniszter ugyanakkor világossá tette: mindennek fontos előfeltétele, hogy minden fél, így Oroszország is maradéktalanul betartsa és végrehajtsa a szeptemberben aláírt, a kelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezését szolgálni hivatott úgynevezett minszki jegyzőkönyvet. „Enélkül nem képzelhető el pozitív változás ebben az ügyben” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.
Szijjártó Péter ismertette: a magyar diplomácia üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy folyjon stratégiai vita arról, vajon milyen kapcsolatokat ápoljon az Európai Unió Oroszországgal, s kiemelte, hogy a két fél jelentős mértékben függ egymástól. A politikus úgy vélte, hogy a viszony megromlásával mind az Európai Unió, mind Oroszország veszít, Európa versenyképességének helyreállítása és javítása terén pedig fontos mérföldkő lenne az orosz kapcsolatok rendezése. A miniszter arra is kitért, hogy a világ szerinte olyan ütemben változik, hogy a diplomácia napról napra szembesül korábban elképzelhetetlennek tartott kihívásokkal. S mint mondta: a globális kihívások jelentős részére könnyebb választ adni Oroszországgal együttműködve, mint anélkül.
A tanácsban a magyar miniszter elmondása szerint egyetértés alakult ki, hogy több más tényezővel együtt az uniós szankciók nagyon komoly és súlyos hatást gyakorolnak Moszkvára, Szijjártó Péter mindazonáltal emlékeztetett, hogy a büntetőintézkedések és az azokra adott orosz válaszlépések az EU és Ukrajna gazdaságának is károkat okoznak. Szijjártó Péter kiemelte, Federica Mogherini uniós főképviselővel folytatott kétoldalú megbeszélésen is elmondta, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az Európai Unió egységesen lép fel ezen a téren. Mint mondta: ez az egység az intézkedések egyik legnagyobb értéke.
A Déli Áramlat meghiúsulása kapcsán Szijjártó emlékeztetett, hogy Magyarországnak új lehetőségek után kell néznie. „A mi érdekünk a diverzifikáció. Az, hogy minél több forrásból minél több útvonalon érkezzen földgáz Közép-Európába” – nyomatékosította Szijjártó Péter. Elmondta azt is, kedden arról is egyeztet majd Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, hogy az Európai Unió milyen megoldásokat támogat a térség energiabiztonságának javítása érdekében. A miniszter elmondta: ez Közép-Európa számára az egyik legkritikusabb kérdés, amelyet nem csak közép-európai, hanem európai problémának tekint.
Szó volt a megbeszéléseken a terrorizmus elleni fellépésről is, s többen felvetették, hogy a terrorizmus oka sok esetben megoldatlan nemzetközi konfliktusokban vagy egyes országok instabil, rendezetlen belső helyzetében keresendő, ezért meg kell erősíteni ezen a téren az együttműködést az unión kívüli államokkal, a többi között a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is. A miniszterek fontos kérdésnek tekintik a radikalizáció elleni fellépést, Magyarország pedig kiemelten kezeli a dzsihadisták közé álló uniós állampolgárok, az úgynevezett idegen harcosok tranzitját. Szijjártó Péter arról is említést tett, hogy az idegen harcosok toborzása a Nyugat-Balkánon az egész térség számára kihívást jelent, ezért szorosabb uniós együttműködést szorgalmaz. A miniszter emlékeztetett, hogy Magyarország egyike annak a 14 uniós tagállamnak, amelyben már rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a légi utasok adatainak kezelésére, s Budapest támogatja, hogy ehhez mielőbb megszülessen a szükséges uniós szabályozás.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Bő 80 százalékkal több autót gyártanak az oroszok, mint a tavalyi évben.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
