Steinmeier: Kivonják a nehézfegyvereket Kelet-Ukrajnából

A Délkelet-Ukrajnában harcoló felek kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli ütközőzónából, amelynek kijelölését a tavaly Minszkben kötött tűzszüneti egyezmény írja elő – jelentette be a német külügyminiszter szerda éjjel Berlinben az orosz, az ukrán és a francia diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélése után. Frank-Walter Steinmeier a röviddel éjfél előtt véget ért egyeztetés után elmondta: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az „nem mehet így tovább”, és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem „lehetőségeket kell keresni” a térségben élők helyzetének javítására.

Ezért első lépésként kivonják a nehézfegyvereket a minszki megállapodásban meghatározott ütközőzónából – a frontvonal körüli – 30 kilométeres sávból, és összehívják az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, hogy tárgyaljon a további teendőkről – mondta Steinmeier. Hangsúlyozta: az orosz fél ígéretet tett arra, hogy az új megállapodás betartatásáért latba veti befolyását az oroszbarát szakadárokra. Áttörés még mindig nincs a válság rendezését célzó folyamatban, de „végre érzékelhető haladásról” lehet beszélni – mondta a német külügyminiszter.

„Amennyiben meg is valósul mindaz, amiben megegyeztünk, egy lépéssel közelebb jutunk az asztanai csúcstalálkozóhoz” – tette hozzá. A normandiai négyek néven is emlegetett országcsoport vezetőinek a kazahsztáni fővárosban rendezendő találkozójára Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Az értekezlet előkészítésére a külügyminisztereket kérték fel. Steinmeier és kollegái, Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter több telefonos egyeztetés után, bő egy hete a német diplomácia vezetőjének kezdeményezésére személyesen találkoztak Berlinben, de nem tudtak megállapodni semmiben. Az újabb külügyminiszteri találkozót ukrán és orosz javaslatra szervezték meg, a cél már nem is az asztanai csúcs előkészítése volt, hanem a válság további mélyülésének megakadályozása.

Az asztanai csúcsot az első tervek szerint január 15-én tartották volna meg. A német álláspont szerint Angela Merkel kancellár, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő találkozójának csak akkor van értelme, ha előbb biztosítják a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtását.