Hiába tartalmazza a magyar alkotmány a GMO-mentességet, mikor az EU-s jogszabályok, és az USA-val megkötni tervezett TTIP szabadkereskedelmi megállapodás is felülírja azt – mondta Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékekért felelős helyettese. Szerinte a kormánynak erőteljesebben kellene képviselnie a GMO-mentességet a TTIP előkészítése során.
A magyar kormánynak erőteljesebben kell képviselnie az ország GMO-mentességét az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokon - mondta Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten. Szabó arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alaptörvény hiába tartalmazza a GMO-mentességet, a legalacsonyabb szintű európai jogforrás is felülírja azt, mint ahogyan a szabadkereskedelmi megállapodás – ha létrejön – felülírja az összes európai szabályt.
Adria Bebb, a Friends of the Earth Europe (Föld Barátai Európa) szakértője arról beszélt, hogy Európa az elővigyázatosság elvét tartja szem előtt a génmódosított növényeknél, vagyis azok addig nem kaphatnak engedélyt, amíg nem ismert a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk. Az Egyesült Államok ezzel szemben bízik a géntechnológiai cégek ítéletében, és csak ha probléma jelentkezik, akkor avatkozik be az állam. A szakértő azt is kifejtette: az EU-nak a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodása elkészült, ismert, csak aláírásra vár, ezzel szemben az Egyesült Államokkal folytatandó hasonló tárgyalások titkosan folynak, azok tartalmát csak az érintett cégek ismerik, míg az európai társadalmat kizárták abból.
Bebb szerint már a név – a szabadkereskedelmi megállapodás – is megtévesztő, ugyanis nem a vámokról, hanem az egyéb kereskedelmi akadályok lebontásáról szólnak a tárgyalások. Így például az amerikaiak egy olyan különbíróságot akarnak létrehozni, amely előtt a magyar állam is beperelhető lenne, ha nem engedélyezne egy-egy génmódosított fajtacsoportot. A céljuk az, hogy a vegyszerek és a génmódosított növények automatikusan engedélyt kapjanak az EU-ban – fejtette ki a szakértő.
A megállapodás ellen már 1 millió aláírással elindult egy európai polgári kezdeményezés, a hétvégén pedig Berlinben 50 ezren tiltakoztak a génmódosítási szabályok feloldása ellen – ismertette a fejleményeket Adrian Bebb.
Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államokban nőtt a rákos megbetegedések száma a génmódosított élelmiszerek megjelenése óta. A tervezett megállapodás pedig felszámolná a demokratikus döntéshozatalt az EU-ban, miután alkalmazkodni kellene annak minden előírásához, beleértve a választott bíróságot is. Ez azt jelentené, hogy egy olyan amerikai cég, amely befektetni szándékozik egy uniós országban, de a nemzeti jogszabályok változása miatt ezt mégsem teheti meg, kártérítést követelhet a bíróság előtt az elveszett profitja miatt.
Ehhez kacsolódva mondta példaként Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője, hogy a befektető kártérítést követelhet Romániától, mert megtiltotta az aranybányászatnál a ciános technológia alkalmazását. Kanada – a közte és az Egyesült Államok között lévő hasonló szabadkereskedelmi megállapodás alapján – 35 perben 171 millió dollárt fizetett eddig az amerikai befektetőknek.
Az európai-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás ezért nevezhető trójai egyezménynek, hiszen veszélybe kerülnek általa az európai környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályok – mondta Fidrich. A programvezető ezért azt javasolta, hogy a magyar kormány ne járuljon hozzá az egyezmény megkötéséhez.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal zsugorodott. Egyetlen negyedév alatt.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
