Lavrov szerint a Nyugat megsérti Ukrajnával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit

Az orosz külügyminiszter azzal vádolta pénteken a Nyugatot, hogy megsérti az ukrajnai válság rendezésében vállalt kötelezettségeit. Szergej Lavrov azután beszélt erről, hogy Moszkvában tárgyalt Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel. Úgy fogalmazott, hogy Moszkva „nem lát” semmilyen Ukrajnával kapcsolatos vitát a Nyugattal, viszont egy sor olyan cselekedetet vagy éppen tétlenséget tapasztal, amellyel a Nyugat megsérti a saját maga által vállalt kötelezettségeit. Az orosz miniszter szerint mindezek miatt maradt büntetlenül az „ukrajnai államcsíny”, és a Nyugat mindent megenged a háború pártján álló ukrán politikai erőnek.

Lavrov az általa „háborúpártinak” nevezett erőt azzal vádolta, hogy annak az akarata érvényesül az Ukrajna blokkon kívüli státusának megváltoztatására irányuló törvénytervezetben, és Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsából kizárásának a kezdeményezését szorgalmazó ukrán javaslatokban. Azt mondta, az ukrán háborúpárti politikusok azt akarják, hogy Délkelet-Ukrajnában mindaz megismétlődjön, ami az 1990-es évek derekán a Horvátországon belül kikiáltott, majd a horvát katonák által felszámolt, úgynevezett Krajinai Szerb Köztársasággal történt. 

Petro Porosenko ukrán államfő a lengyel parlamentben szerdán mondott beszédben megerősítette, hogy Ukrajna NATO-tagságra pályázik, és kijelentette: hazatérése után benyújtja javaslatát a kijevi parlamentnek, hogy Ukrajna mondjon le tömbön kívüli státusáról. 

Az orosz külügyminiszter azt is közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az ukrán elnök a délkelet-ukrajnai békés rendezés mellett áll ki. Szergej Lavrov az Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón azt is hangoztatta, hogy Oroszország készen áll az EBESZ ukrajnai ellenőrző missziójának kibővítésére, és mindent megtesz annak érdekében, hogy Szerbia jövő évi EBESZ-elnöksége sikeres legyen. 

Ivica Dacic szerb külügyminiszter a találkozó után leszögezte: Moszkva semmilyen nyomást sem gyakorol Belgrádra Szerbia európai uniós csatlakozása miatt. Korábban ugyanis egy orosz politológus az orosz köztévében azt mondta, hogy Magyarország és a tagjelölt Szerbia is Oroszország szövetségese lehet az EU bomlasztásában. Dacic azt is hozzátette, hogy a belgrádi vezetés célja az uniós tagság, de csak akkor, ha az nem sérti országa érdekeit és nem okoz kárt kapcsolatainak „Szerbia azon barátaival”, akik nem tagjai az uniónak. 

Dacic cáfolta, hogy lenne valóságalapja azoknak a brüsszeli felvetéseknek, amelyek szerint Szerbiának el kellene döntenie, hogy az EU-hoz vagy az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz, vagy – az ennek alapján létrehozandó, Moszkva által szorgalmazott - Eurázsiai Szövetséghez akar csatlakozni. Kijelentette, hogy soha egyetlen orosz hivatalos személytől sem halott olyan felszólítást, hogy Belgrád döntsön: Oroszországot vagy az Európai Uniót választja. Sajnálatosnak tartotta, hogy hasonló felszólítások Brüsszelben viszont elhangzanak.

Szergej Lavrov visszautasította az európai politikusok vádjait, miszerint Oroszország még inkább magához köti Szerbiát gazdaságilag és politikailag. „Ez egyfajta új gyarmatosítói kifejezés” – mondta. Hozzátette, hogy nem korrekt nyomásgyakorlásról beszélni Moszkva és Belgrád kapcsolatait illetően.