Döbbenetes fordulat Brüsszelben: rájöttek, hogy a béke érdekében is lehet költekezni
Az Európai Unió Tanácsa váratlan helyre utalt 13,2 millió eurót.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Vlagyimir Putyin személyes veresége a Déli Áramlat kudarca.
A Déli Áramlat kudarca Vlagyimir Putyin személyes veresége – értékelte az orosz elnök bejelentését a földgázvezeték tervének feladásáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap kedden. A német sajtóban kora délutánig csak a FAZ kommentálta részletesebben az Ankarában hétfő este bejelentett döntést. A tekintélyes konzervatív lap az online kiadásában közölt írásában kiemelte, hogy a Déli Áramlat az orosz „energia-külpolitika” központi fontosságú eleme volt, és kezdettől fogva voltak ellenzői. Az EU azt kifogásolta az orosz elképzelésben, hogy a Gazprom nemcsak használná a földgázszállító vezetéket, hanem az üzemeltetői funkciót is betöltené, ami ugyan részben technikai kérdés, de az ukrán válság révén a „nagypolitika” egyre fontosabb szerepbe került az amúgy is átpolitizált beruházás ügyében.
Az utóbbi hónapokban Bulgária húzta keresztül a Kreml számításait, és Roszen Plevneliev bolgár elnök a FAZ-nak adott októberi interjújában kiemelte, hogy „Oroszország nagy hibát követ el”, amikor „alábecsüli az Európai Bizottságot”. Moszkvának „meg kell tanulnia, hogy Európában erős a bizottság és erős az akarat a jogállami eljárások betartatására” – idézte az frankfurti lap a bolgár államfőt. Plevneliev úgy vélte, hogy a Déli Áramlat végül mégiscsak megépül, ez azonban tévedésnek bizonyult – tette hozzá a FAZ. Kiemelte: Putyin és Alexej Miller, a Gazprom vezetőjének ankarai bejelentése arra utal, hogy „a Kreml komolyan veszi Brüsszel határozottságát”, és a terv feladása vereség Vlagyimir Putyin számára, aki évekig személyesen küzdött a beruházásért.
A lap szerint Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök európai uniós elkötelezettségét is komolyan kell venni, hiszen Bulgária tranzitországként profitált volna a Déli Áramlatból. Ugyanakkor Boriszovnak nem volt más választása, mint a beruházás elutasítása, hiszen „a kis balkáni országnak egy hatalmi harcban nem lett volna esélye Brüsszellel szemben” – írta a FAZ.