„1. Infláció. Utoljára 16 éve gyengült ekkorát a rubel: tegnap 52 rubelt adtak egy dollárért és 67-et egy euróért. Az év eleje óta a rubel értékének 60 százalékát elveszítette a zöldhasú valutával szemben.
2. Olajárcsökkenés. Az ország egyik legfőbb exportcikkének számító olaj árának világpiaci csökkenése a rubel mellett bajba sodorja a költségvetést is. Egy hordó Brent-kőolaj jelenleg 70 dollár körül áll, miközben az orosz büdzsét 100 dolláros kőolajárral tervezték. Dollármilliárdokban mérhető a veszteség, az orosz állami költségvetési bevételek ötven százaléka ugyanis a kőolaj- és gázexportból származik.
3. Recesszió. Az orosz gazdasági minisztérium a minap megváltoztatta gazdasági előrejelzéseit: 2015-re a már amúgy sem túl acélos 1,2 százalékos növekedés helyett 0,8 százalékos visszaesést várnak.
4. Tőkekiáramlás. A várakozások szerint idén 120 milliárd dollárnyi külföldi tőke hagyja el a bizonytalanná vált orosz piacot, jövőre ehhez további 90 milliárd veszteség járul.
5. Uniós szankciók. Bár Moszkva szereti sulykolni, hogy az Európai Unió legalább annyira szenved a bevezetett gazdasági korlátozásoktól, mint ő maga, a valóság más. Az EU-exportnak mindössze egy százaléka irányul Oroszországba, míg az orosz export 13 százaléka – ez még akkor is hatalmas különbség, ha tudjuk, javarészt a szankciók által nem érintett energiahordozókról van szó. A bankok tőkéhez való jutásának nehezedése mellett sajtóhírek szerint az élelmiszer-import korlátozása is érezteti a hatását a mindennapokban. Egyes városokban hiánycikk lett a csirkehús és a legtöbb élelmiszerár drágult. Árulkodó, hogy a minap az orosz külügyminiszter-helyettes javasolta a szankciók feloldását, merthogy azok mindkét félnek ártanak – ilyet azonban csak a gyengébb alkupozícióban lévő fél szokott javasolni.”