Vlagyimir Putyin orosz államfő harmadik elnökségének második évét végigkísérte az orosz-ukrán konfliktus. Az év végére Oroszország az olajár tartós csökkenése és a nyugati szankciók miatt gazdasági válságba süllyedt: recesszió, rubelzuhanás, tőkekiáramlás és felpörgő infláció jellemzi 2014 végének Oroszországát.
Ukrajna több milliárd dolláros adóssága miatt a Gazprom június közepén beszüntette, majd az ősszel felújította az energiahordozó szállítását Kijevnek. Eközben gőzerővel folytak az egyeztetések Moszkva és a Déli Áramlat megvalósításában érdekelt balkáni és közép- és kelet-közép-európai országok – ezen belül Magyarország –, valamint Moszkva és az Európai Unió között. A beruházást tavaly december elején még látványos külsőségek közepette indította el Putyin a Fekete-tenger partján lévő Anapában, majd egy évre rá a törökországi Ankarában ugyancsak ő jelentette be a projekt lezárását Brüsszel „akadékoskodása”, a harmadik energiacsomag szabályainak betartatása, és a bolgár engedély késlekedése miatt. Moszkva immár Törökország felé tervezi irányítani az orosz gázt szállító vezetéket, ahol egy, a Balkánt és Közép-Európát ellátó gázelosztót létesítenének.
A kőolaj világpiaci árára alapozott orosz gazdaság teljesítménye a hivatalos statisztika szerint 0,8 százalékkal nőtt az idén, szakértők ugyanakkor a gazdaság pangásáról beszéltek. Független szakértők sora, közöttük Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter is válságként jellemezte a folyamatokat. Utóbbi több évig tartó gazdasági visszaesésre számít Oroszországban.
A rubelnek az év második felében kezdődött, folyamatosan negatív rekordokat döntő értékcsökkenése december közepén rendkívüli árfolyamzuhanásba váltott át. December 16-án, amely fekete keddként vonult be az orosz pénzpiac és valutakereskedelem történetébe, egy euró több mint 100 rubelt, egy dollár pedig több mint 80 rubelt ért.
Ebben az évben 120-130 milliárd dollár mértékben áramlott ki a tőke Oroszországból. A lakosság reáljövedelme januártól novemberig nem nőtt, hanem 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A pénzügyminisztérium az idei inflációt 11,5 százalékosra várja.
Az orosz elnök hagyományos évzáró-évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján mindezek – a rubel mélyrepülése és a gazdasági visszaesésről szóló szakértői várakozások – ellenére nyugalomra intett, és külső okokkal, a kőolaj világpiaci árának esésével és a Nyugatnak Oroszországra gyakorolt nyomásával magyarázta a válságot. Kijelentette, hogy legfeljebb két nehéz év vár az országra. Hangsúlyozta, hogy a kormány teljesíti szociális ígéreteit. A személyes felelősségét is felvető kérdésekre úgy válaszolt, hogy nem tart palotaforradalomtól.
Független orosz elemzők úgy látják, hogy mindez a hatalmi eliten belül eredményezhet bármilyen változást vagy szakadást. Szerintük nem várható, hogy a lakosság kivonul az utcára, még a megélhetési nehézségek erősödése miatt sem. A gazdasági gondok növekedésével ugyanis mind többen függenek majd a hatalomtól. Társadalomkutatók úgy látják, hogy a lakosságot a kijevi főtéren történtektől, a halálos áldozatokkal járó, erőszakba torkollott tüntetésektől való félelem is visszariasztja a hatalomellenes tiltakozástól.
Elérték céljukat az orosz hatalmat rendszeresen bíráló, a tiltakozó akciókat vezető politikusok elleni büntetőeljárások, a Kreml Ukrajna-politikájával szembehelyezkedő közéleti személyiségek, politikusok lejáratása is. Az orosz államfő évértékelő sajtóértekezletén tagadta, hogy a Kreml állna az orosz hatalommal szembehelyezkedők kirekesztése és megbélyegzése mögött. Az állami propagandagépezet és a hatalom ideológusai által ötödik hadoszlopnak nevezett másként gondolkodók elleni legsúlyosabb vád, hogy nem hazafiakként viselkednek, hanem a külföldi államok eszközeként külföldi érdekeket szolgálnak, mert ellenzik a Kreml Ukrajna-politikáját.
Idén sem szűnt meg az orosz hatóságok nyomásgyakorlása a hatalomtól független nem kormányzati szervezetekre (NGO). A legnagyobb visszhangot az igazságügyi tárcának a tekintélyes Memorial nevű szervezet betiltására irányuló törekvése váltotta ki.
A Nyugattal kiéleződött feszültség közepette Oroszország a Független Államok Szövetségén belül, valamint Kelet felé, elsősorban Kínával erősítette politikai, és gazdasági, partneri kapcsolatait. Jövő január elsején lép működésbe az Eurázsiai Gazdasági Szövetség, amelyhez Örményország és Kirgizisztán is csatlakozik. Az év végére megszületett az orosz katonai doktrína új változata, amely az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését az ország biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg. A katonapolitika alapvetően védelmi jellegét azonban nem változtatták meg.
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után mindenki nukleáris fegyverkezésbe kezdett. A több mint kétezer nukleáris kísérlet rengeteg ártatlan ember megbetegedéséhez és korai halálához vezetett.
Egy szépséghiba van a dologban.
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
„Emlékeztetem az összes sajtóorgánumot, hogy figyelemmel kísérjük ezt” – fogalmazott az ukrán külügyi szóvivő.
Éjszaka komoly csapást mértek az oroszok Ukrajnára.
A Poseidon Putyin válaszreakciója az Oroszország elleni szankciókra, és egyben figyelmeztetés, hogy Moszkva továbbra is a legnagyobb atomhatalmak egyike.
„Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” – Zbigniew Ziobro sem fogta vissza magát.
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
