A The New York Times forrása szerint az amerikai kabinetben egyre nagyobb félelemmel követik, hogy Ankara semmit nem tesz azért, hogy megakadályozzon egy mészárlást a határától mindössze egy mérföldre fekvő Kobani szíriai kurd városban, amelyet hetek óta ostromol az Iszlám Állam. A tisztviselő szerint a törökök különböző ürügyeket találnak ki a beavatkozás halogatása végett.
Az Egyesült Államok vezetését aggasztja és felháborítja, hogy Törökország nem hajlandó komolyabb katonai lépéseket tenni az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szunnita szervezet ellen – jelentette magas rangú kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times amerikai napilap. „Egy NATO-szövetséges nem viselkedhet így, miközben határától egy kőhajításnyira megnyílik a pokol” – idézte a névtelenül nyilatkozó tisztviselőt az újság honlapján helyi idő szerint kedd este megjelent cikk.
A lap forrása szerint az amerikai kabinetben egyre nagyobb félelemmel követik, hogy Ankara semmit nem tesz azért, hogy „megakadályozzon egy mészárlást a határától mindössze egy mérföldre” fekvő Kobani szíriai kurd városban, amelyet hetek óta ostromol az IÁ.
A dzsihadisták kedden három városrészt már elfoglaltak Kobaniban, előlük már mintegy 160 ezren menekültek el az arabul Ain-el-Arabnak nevezett városból és környékéről.
A tisztviselő szerint a törökök különböző ürügyeket találnak ki a beavatkozás halogatása végett. A lap további kormányzati forrásai szerint a washingtoni álláspont az, hogy az IÁ nem állítható meg a szíriai felkelők közül verbuvált szárazföldi erők bevetése nélkül, de amíg ezek a csapatok felállnak, addig nagy szükség lenne Törökország segítségére.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden úgy vélte, Kobani bármelyik pillanatban az IÁ kezére kerülhet, és ennek megakadályozására szárazföldi hadműveletre van szükség. Ugyanakkor bár a török parlament a múlt héten felhatalmazta a kormányt a hadsereg szíriai bevetésére az IÁ ellen, és a kormányfő azt ígérte, hogy mindenképpen megvédik a várost, a szárazföldi erők bevetése helyett Yalcin Akdogan török miniszterelnök-helyettes az amerikai légicsapások számának növelését szorgalmazta.
Erdogan emellett ismét arra kérte az IÁ elleni nemzetközi koalíciót, hogy alakítson ki egy repüléstilalmi övezetet és ezzel párhuzamosan egy ütköző- vagy biztonsági zónát Szíria északi részén. Erre a New York Times forrása azzal reagált, hogy a gyakori légicsapások és járőrözés miatt a nemzetközi koalíció a gyakorlatban már repüléstilalmat vezetett be Észak-Szíria felett, így a török elnök kérése tárgytalan.
A két ország között az utóbbi napokban feszültséget szült Joe Biden amerikai alelnök – szakértők szerint egyébként tényszerűen helytálló – kijelentése, amely szélsőséges szíriai felkelők, köztük az al-Kaida terrorhálózathoz tartozó an-Nuszra Front és más dzsihadisták támogatásával vádolta meg Törökországot. Erdogan korábban leszögezte, hogy bár aggasztja az IÁ előretörése, Ankara legfőbb szíriai célja továbbra is Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntése.
A külügyminiszter szerint az atomenergia témája kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából.
Beláthatatlan következményei lehetnek ennek az ukrán dróncsapásnak.
Ő a második amerikai elnök, akit nem választottak azonnal újra, négy évvel később mégis megkezdhette második ciklusát.
A két férfit „terrorszervezetben való részvétellel” is gyanúsítják.
Több mint fél év után ismét farkasszemet nézhetnek egymással.
Törökország a 8,7 milliárd dolláros szénárgaranciával a hazai lignitet favorizálja, hogy csökkentse az energiaimport-függőségét, ám ez fékezi a zöldátállást. A napenergia költsége jóval alatta marad a szénnek, mégis a fosszilis lobbi diktál.
Nem okozott meglepetést, hogy megválasztása után elsőként egy iszlám központba látogatott el Zohran Mamdami.
A kérdésére mindenki csak a magyar játékos nevével felelt.
