Az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország (JeR) fölényesen megnyerte a vasárnap a Krím-félszigeten tartott parlamenti választásokat az exit pollok szerint. A részvétel meglehetősen alacsony volt. Oroszországban több helyen is tartottak különböző szintű választásokat, illetve polgármester-választást, jogvédő szervezetek és ellenzéki pártok számos visszaélésről számoltak be.
Az exit pollok szerint az Oroszországban kormányzó párt képviselőjelöltjei szerezték meg a szavazatok többségét az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget parlamentjében is.
A márciusi krími népszavazást követően az Oroszországi Föderációval egyoldalúan egyesített területen vasárnap tartott szavazáson a voksolók valamivel több mint 70 százaléka az Egységes Oroszország (JeR) jelöltjeit támogatta. A szavazóhelyiséget elhagyó választók kikérdezése alapján ismertetett becslések szerint a orosz Állami Dumában frakcióval rendelkező liberális demokraták és a kommunisták képviselői is bekerülnek a krími Államtanácsba.
Az úgynevezett egységes oroszországi szavazónapon ugyanakkor általában alacsony volt a választásra jogosultak részvétele. A különböző szintű választásokon mások mellett regionális törvényhozási képviselőkre és kormányzókra is voksoltak a szavazók. A Központi Választási Bizottság előzetes adatai szerint a régiókat eddig is irányító, a Kreml embereinek számító kormányzók többsége megkapja a posztján maradáshoz szükséges szavazati többséget. Tizenegy régióban soros, 19-ben előre hozott kormányzóválasztást tartottak. Az eddig is kormányzóként működő politikusok a szavazatok több mint 70-80 százalékát kapták meg. Az exit pollok szerint a JeR jelöltjei magabiztosan vezetnek a moszkvai fővárosi közgyűlési választáson is.
Szergej Nyeverov, a kormányzó Egységes Oroszország párt úgynevezett főtanácsának titkára, az orosz duma alelnöke szerint a szavazás azt bizonyította, hogy „a társadalom többsége a mostani (választási) kampányban Vlagyimir Putyin államfő körül egységbe tömörült”. A politikus úgy vélte, hogy az Oroszországra nehezedő „példa nélküli nyomás” eredménye mutatkozott meg a választási eredményekben.
Az orosz Központi Választási Bizottság szerint a választások tisztességesek voltak. A kommunista párt Moszkvában ugyanakkor több mint 1500 szabálysértésről számolt be. Ezek többsége a szavazóhelyiségen kívüli, az úgynevezett mozgóurnás voksolással kapcsolatos.
A Golosz nevű oroszországi választási jogvédő szervezet honlapján közölt, az ország különböző részeiről beérkezett beszámolók ugyancsak számos visszaélésről szólnak. A Moszkvai régióban lévő Balasihában öt alkalommal is észlelték, hogy valakik több szavazólapot dobtak be egyszerre az urnába. Tömeges választási csalásról írt Szentpétervárról a Golosz egyik aktivistája. A jogvédő szervezet szerint Moszkvában nem történt csalás a fővárosi közgyűlési választáson, de országszerte 740 szabálysértésről kaptak jelzést.
Oroszország 84 közigazgatási egységében zajlottak a különböző szintű választások. 30 régióban választottak kormányzót, 14 régióban, így több kis köztársaságban helyi parlamenti választásokat tartottak. Három orosz nagyvárosban főpolgármestert, illetve polgármestert választottak.
Az orosz miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev úgy kommentálta az eredményeket: a választások az orosz hatalom törvényességét bizonyították. A politikus az Orosz régiók című moszkvai médiafórumon azt mondta: „Nem fontos, ki ért el jobb eredményt, a választási kampány minden résztvevője megmutatta nekünk és szomszédjainknak, hogy az orosz hatalom törvényes eljárásokon nyugszik”.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
