Döbbenetes térképet mutattak be: pattanásig feszült a helyzet Svédországban, Németországban és Franciaországban

Magyarország még mindig a béke egyik szigetének számít.

A „skótság” mint etnikai identitás nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges hajtóereje a függetlenségi mozgalomnak.
„A »skótság« mint etnikai identitás nem kizárólagos, sőt nem is elsődleges hajtóereje a függetlenségi mozgalomnak.
Amiről leginkább szó van – és ezt az elemezők elsöprő többsége így látja –, az az Egyesült Királyság által a nyolcvanas években felvállalt, és azóta konzervatív és munkáspárti kormányok által következetesen továbbvitt neoliberális gazdaság- és társadalompolitika kritikája. A decentralizációs és később függetlenségi törekvések kiszélesedése egyértelműen köthető a Margaret Thatcher privatizációs, jóléti államot lebontó, a közszolgáltatások körét szűkítő politikájához, amely leginkább Skóciát és Észak-Angliát sújtotta. A hajógyárbezárások, bányabezárások, az önkormányzati lakások privatizációja, a nagyvállalatokat támogató adópolitika, a szociális védőháló gyengítése egyaránt Skócia lakosságát hozta a legnehezebb helyzetbe. (...)