Nincs több kérdés: a románok Magyarország útját követnék, azt is kimondták, miért

Elon Musk is megosztotta az üzenetet.

Nemzetközi bíróságon is használható nyilatkozatot tett a múlt héten Brazíliában a bolíviai Marcelo Soza, annak a terroristaügynek a korábbi főügyésze, amelynek az egyik vádlottja a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd.
A hazájából márciusban elmenekült jogász személyesen is találkozott a La Pazban immár öt éve és négy hónapja fogva tartott Tóásó Előd nővérével, aki a Baptista Szeretetszolgálat segítségével utazott ki Brazíliába. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szakmai támogatásával megszervezett találkozón a volt főügyész elmondta: az úgynevezett terroristaügy nyomozási és eljárási szakasza során az ügyet manipulálta az ország alelnökének testvére, valamint Evo Morales elnök biztonsági kabinetjének vezetői.
Eltűntek bizonyítékok, és a kormány a saját hasznának, politikai céljainak megfelelően irányította és befolyásolta az ügyet. Tóásó Edit összesen 34 kérdésére írásban, közel kilenc oldalon válaszolt a volt főügyész. Az aláírásával is hitelesített nyilatkozat egy példányát a napokban benyújtják az Amerika-közi Bíróságra, ahol várhatóan rövidesen elkezdődhet a Tóásó kontra Bolívia per.
Az ügy előzménye, hogy bolíviai kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták.
A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. Az akció két túlélőjét a bolíviai törvények értelmében már rég szabadon kellett volna helyezni, mivel 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban.