Homokba dugta a fejét a Washington Post: „nem lát összefüggést” a migráció és a terrorizmus között
A neves amerikai lap rendületlenül hitetlenkedik.
Az Európai Unió baloldali kormányfői azt támogatják, hogy Federica Mogherini olasz külügyminisztert nevezzék ki az unió külügyi főképviselőnek.
Ezt Francois Hollande francia államfő jelentette be szombaton, miután meghívására az Európai Tanács délután kezdődő brüsszeli tisztújító találkozója előtt kilenc uniós ország baloldali vezetője, Werner Faymann osztrák kancellár, Elio di Rupo belga, Zoran Milanovic horvát, Helle Thorning-Schmidt dán, Matteo Renzi olasz, Joseph Muscat máltai, Victor Ponta román és Robert Fico szlovák miniszterelnök Párizsban egyeztetett. A megbeszélésen jelen volt Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Manuel Valls francia miniszterelnök is.
„Mindannyian kifejeztük támogatásunkat. Jó jelölt, nemcsak azért mert szociáldemokrata. Fiatal, de már van tapasztalata” - mondta Hollande. Hozzátette: „Igazán remélem, hogy ma este őt választják”. Brüsszelben már szinte biztosnak tűnik, hogy a 41 éves olasz külügyminiszter válthatja a brit Catherine Ashtont a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői székben, s így az uniós diplomácia új irányítója és egyben a bizottság alelnöke legyen.
Az Európai Tanács új elnökének jelölése kapcsán, aki a belga Herman Van Rompuy-t követi a tisztségben, a francia elnök elmondta: „Egyetértettünk abban, hogy konszenzusos eljárással kell dönteni róla”. Nevet azonban nem említett. Brüsszelben Donald Tusk lengyel miniszterelnök neve merül fel a legtöbbször, a lengyel kormány pedig el is ismerte, hogy a kormányfő fontolgatja, hogy éljen-e ezzel a lehetőséggel. Valdis Dombrovskis korábbi lett kormányfő, valamint Andrus Ansip volt észt miniszterelnök is szóba került a posztra, ahogy a korábban az Európai Bizottság elnöki posztjára is esélyesnek tartott, de ez irányú ambícióit váltig tagadó dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt nevét is felkapta a sajtó.
A francia elnök azt is bejelentette, hogy október 6-án Olaszországban a gazdasági növekedésről és a munkahelyteremtésről rendez csúcstalálkozót az Európai Unió, s ezt az euróövezet tagállamainak csúcsértekezlete fogja követni, „amennyiben a partnereink ezt elfogadják”. „Támogattuk Matteo Renzi olasz miniszterelnök javaslatát, hogy az Európai Unió csúcstalálkozót rendezzen Olaszországban október 6-án a gazdasági növekedésről azzal a szándékkal, hogy a munkahelyteremtés kerüljön az európai döntések középpontjába” - fogalmazott Hollande. Ezt pedig, „ahogy arra magam javaslatot tettem, az eurózóna csúcstalálkozója fogja követni, ha a partnereink elfogadják” - tette hozzá.
Ennek az lenne a célja, hogy „Európa inkább a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés felé forduljon”. Erre a francia elnök szerint a „nyugtalanító” európai gazdasági helyzet és amiatt van szükség, mert a gazdasági növekedés beindulása „túl gyenge és sérülékeny”. „A különösen alacsony infláció azt jelzi, hogy Európában alacsony a termelés, ami túl magas munkanélküliséget eredményez” - hívta fel a figyelmet.
Hollande a francia nagykövetek éves értekezletén csütörtökön mondott beszédében úgy vélte, hogy a túl alacsony infláció és a túlértékelt euró folyamatos stagnálással fenyeget, ezért mihamarabb össze kellene hívni az euróövezet tagállamainak csúcsértekezletét a növekedésösztönző intézkedések összehangolására. Álláspontja szerint a növekedés érdekében végrehajtott francia reformok nem fejthetik ki hatásukat, míg egész Európát nem mobilizálják. Elemzők szerint Hollande az EU-csúcson szeretné átvenni az irányítást Angela Merkel német kancellártól, ahogy már azt 2012-ben is megpróbálta. Ráadásul azóta a nemzetközi helyzet megváltozott: Németország már nem annyira sikeres, defláció fenyeget, és a 2013-as választásokon nagykoalíció alakult a szociáldemokrata párt (SPD) részvételével, amelynek tagjai Hollande régi szövetségesei.