Putyin bosszújától retteg Lengyelország: mindent beárnyékol a háború eszkalációjának veszélye
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A gyermekek ellátáshoz alapvetően szükséges cikkeket küldött Magyarország a háború sújtotta Irakba, a 70 ezer eurós segély első részeként, amely már megérkezett a Közel-keleti országba.
A 70 ezer eurós (mintegy 22 millió forintos) magyar humanitárius segélyszállítmány fele megérkezett Irakba, elsősorban gyermekek ellátásához szükséges cikkekről van szó – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Mikola István közölte: a 70 ezer eurós segítség fele már megérkezett az észak-iraki konfliktusban leginkább érintett emberekhez, kiemelve közülük a keresztény közösség és más vallási kisebbségek tagjait, akiket az Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet terroristái üldöznek, „szinte vallásháborús helyzetet teremtve Észak-Irakban”. Nagy Anna külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a KKM feladata az, hogy összeállítsa és eljuttassa a segélycsomagokat az iraki rászorulóknak.
Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter augusztus 10-én jelentette be, hogy a magyar kormány 70 ezer eurós sürgős humanitárius segélyt nyújt az észak-iraki keresztény közösségeknek és a kurdisztáni hatóságoknak.
Mikola István a keddi tájékoztatón elmondta: a Magyarország által folyósított gyorssegély felét a kurdisztáni hatóságok és az ottani érsekség vette át. Ez a segély elsősorban gyermekek ellátásához alapvetően szükséges cikkeket tartalmaz: gyógyszereket, tápszert, pelenkákat. A magyar gyorssegély második fele is úton van már, ennek elosztásában valószínűleg a helyi civil szervezetek segédkeznek majd – tette hozzá.
Az augusztus 19-i humanitárius világnapra utalva Mikola István úgy fogalmazott: ez a gyorssegély „csepp a tengerben”, hiszen a magyar kormány és a magyar külpolitika más, krízishelyzetben lévő régiókban is igyekszik segíteni a rászorulóknak, menekülteknek. Közölte: 2014-ben eddig 102 millió forintot folyósítottak segélyként, ezek többségét „akut válsággócokban” használták fel. Példaként említette Ukrajnát, ahol – mint mondta – polgárháborús állapotok vannak és ez „mélyen érinti Magyarországot is” a Kárpátalján élő magyarok miatt. Az országba elsősorban gyógyszereket szállított Magyarország mintegy 50 millió forint értékben. Hozzátette: a májusi szerbiai és Bosznia-hercegovinai nagy árvíz idején Magyarország víztisztító berendezéseket, sátrakat, homokzsákokat szállított a területre, a mentésben pedig százhúsz magyar katona segített. Hangsúlyozta, hogy az érintett országok nagyon hálásak voltak a segítségért.
A szíriai polgárháborúról szólva megemlítette, hogy Magyarország 2012 óta 510 ezer euróval segített ebben az „elhúzódó humanitárius katasztrófában”. Jelezte: 2016-ban Isztambulban lesz egy nemzetközi humanitárius csúcstalálkozó. Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun felkérte Magyarországot, hogy a rendezvény előkészületeként tervezett hat konferencia egyikét Budapest rendezze meg.
2009 óta az ENSZ kezdeményezésére augusztus 19-e a humanitárius világnap: e napon a Föld minden részén önkéntes munkával emlékeznek meg a mások életét segítőkről. Annak emlékére tartják, hogy 2003. augusztus 19-én Irakban az ENSZ bagdadi főhadiszállása elleni terrortámadásban a világszervezet 22 dolgozója vesztette életét. A világban több mint 200 ezer humanitárius munkás tevékenykedik, közülük csaknem 50 ezren az ENSZ alkalmazottai.