Az Európai Központi Bank szerint a magyar hatóságok megszegték az EKB-val való konzultációs kötelezettségüket.
Az EKB 2014. június 27-én felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra, hogy alkosson véleményt „a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatról”, de ezt követően a törvényjavaslathoz számos módosító indítványt nyújtottak be a magyar Országgyűléshez, amelyek egyikét sem küldték meg az EKB-nak, és a parlament 2014. július 4-én már elfogadta a törvényjavaslatot. Így a magyar Országgyűlésnek nem volt lehetősége arra, hogy a jogalkotás előtt figyelembe vegye az EKB álláspontját. Az elfogadott törvény pedig lényegi eltéréseket tartalmaz a törvényjavaslathoz képest.
A bank szerint a Kúria meghatározott hét elvet, és kimondta azt, hogy amennyiben ezen elveknek való megfelelés teljesül, úgy a fogyasztói kölcsönszerződések általános szerződési feltételeinek módosítását nem lehet tisztességtelennek tekinteni. De azt egyértelművé lehetett volna tenni, hogy a tisztességességet kizárólag ezen hét elv figyelembevételével kell-e értékelni. Az EKB szerint a törvény visszaható hatálya nem tűnik összhangban lévőnek a 2014/17/EU irányelv általános céljával és alapelvével, és javasolja, hogy a magyar hatóságok végezzenek el egy, a rendelkezések visszaható hatályának lehetséges kihatásait elemző átfogó vizsgálatot. Az ilyen intézkedések komoly terhet jelenthetnek a bankszektor számára, kedvezőtlenül érintve a magyar pénzügyi szektor egészének stabilitását, és esetlegesen tovagyűrűző hatásokat eredményezhetnek a gazdaságra.
Az EKB megismételte: alapvető fontosságú, hogy érdemi párbeszédet folytassanak a magyar hatóságok és az érintett szervezetek – ideértve az egyéb tagállamokban lévő érdekelteket is. Az egyeztetés során fény derülhet olyan makropudenciális szempontokra, amelyek nemzeti szinten nem nyilvánvalóak. Az EKB szerint a külföldi bankcsoportok tulajdonában lévő, a magyar bankszektorban működő jogalanyok magas arányára tekintettel határon átnyúló hatások is lehetnek.
Mario Draghi, az EKB elnökének aláírásával záródó véleményben szerepel, hogy a bankrendszerre gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatásokon túlmenően nem zárható ki a magyar gazdaságra és a pénzügyi piacokra gyakorolt kedvezőtlen hatás sem. Ezt figyelembe kell venni a hitelintézetek és a fogyasztóik közti elszámolásra, valamint a devizakölcsönök forintkölcsönné történő átalakítására vonatkozó további rendelkezések meghatározása során is.
Egyértelművé vált: Magyar Péterék gyakorlatilag megszüntetnék az összes jelenlegi kedvezményes és egyszerűsített kisvállalkozói adózást.
Mindeközben pedig a baloldali sajtó mélyen hallgat a Tisza Párt megszorítócsomagjáról. Itt vannak a keddi nap legolvasottabb hírei!
Kiderült, mire számíthatnak a nyugdíjasok.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
Idén 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon a pihenni vágyók, mint 2024-ben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozta, hogy Hadházy Ákos vádjai a tőzsdei árfolyamok félrevezető értelmezésén alapulnak.
„Ugyanaz lesz, ami régen is volt” – mutatott rá a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
A 7,3 milliárd eurós projekthez a magyar állam mintegy 800 millió eurós támogatást vállal.
