A német kancellár elkerülve, hogy a 77 évvel ezelőtti kínai-japán háborúról nyilatkozzon, általánosságban és Németországra vonatkozóan fogalmazta meg gondolatait arról, hogy minden országnak szembe kell néznie történelmével, az új generációknak is.
Szembenézni a történelemmel olykor fájdalmas, de szükséges – idézi Angela Merkel német kancellárt a hongkongi South China Morning Post című lap szerdai számában, amely külön írást szentelt azoknak a gondolatoknak, amelyeket Merkel Németország náci múltjának feldolgozásával kapcsolatban fejtett ki Pekingben. Kína vendége a fővárosi Cinghua Egyetemen tartott előadást kedden, egy nappal azután, hogy a fővárosban a kínai elnök ezres nagyságrendű közönség és a televíziónézők előtt emlékezett és emlékeztetett a kínai-japán háború 77 évvel korábbi kitörésére, a japán megszállás és az ellenállás hosszú éveire.
Merkel hétfői közös sajtóértekezletén vendéglátójával, Li Ko-csiang miniszterelnökkel nem reagált Linek arra a megállapítására, hogy „a történelem leckéit észben kell tartani”. Ám másnap, anélkül, hogy utalt volna Japánra vagy a múltból eredő és táplálkozó kínai-japán konfliktusra, egy kérdésre válaszolva megjegyezte: fontos, hogy egy ország tisztába tegye háborús történelmét, még ha az fájdalmas is. „Mindannyiunknak mérlegre kell tennünk, mi rosszat tettünk” – fogalmazott a kancellár. Utalt rá, hogy az 1960-as években sok német fiatal kérdezte szüntelenül a szüleit a náci korszakról. „Ez egy fájdalmas folyamat. De így helyes. Az új generációnak ugyanúgy szembe kell néznie a történelemmel, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük ugyanazoknak a hibáknak az elkövetését” – fejtette ki Merkel.
Ting Csun, a sanghaji Fudan egyetem szakértője Merkel szavait kommentálva megállapította, hogy a német kancellár nem állt egyértelműen a Japánra nyomást gyakorló Kína oldalára, s miközben Pekingben vélhetően üdvözölték megnyilatkozását, nem fog diplomáciai bonyodalmat okozni fontos gazdasági partnerével, hiszen kérdésre válaszolt.
Kína és Dél-Korea az elmúlt időszakban többször is arra szólította fel a jobboldali japán miniszterelnököt, Abe Sindzót, illetve rajta keresztül a szigetországot, hogy nézzen szembe háborús múltjával, „értékelje helyesen” szerepét, és világosan határolódjon el a „militarizmustól”. Peking több alkalommal is jó példaként említette Németországot mint ahol e problémát tudták kezelni, s úgy tudni, diplomáciai úton is megkísérelték ezzel kapcsolatban a német politikusokat egyfajta állásfoglalásra bírni.
Angela Merkel szerdán befejeződött látogatásának középpontjában üzleti, kereskedelmi kérdések álltak, de megfigyelők szerint a kancellár, aki hetedik alkalommal járt a kelet-ázsiai országban, ezúttal megtalálta a módját annak, hogy a Peking számára oly fontos kérdést diplomatikusan, egyben világosan megválaszolja.
A Wall Street Journal elemzése sokkoló képet fest: a kontinens vezetői ráébredtek, hogy Amerika és Kína már a fejünk felett osztja újra a világot.
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
Megszólalt a termelési vezető is.
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
A három apácát tavaly decemberben akaratuk ellenére helyezték át egy idősek otthonába, ahonnan később megszöktek, majd szeptemberben visszatértek egykori kolostorukba.
