A Szíriában szerveződött szélsőséges szunnita milícia iraki térhódítása miatt Washingtonban fontolóra vették, hogy a két ország határának mindkét oldalán hajtsanak végre légitámadásokat - állította amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva szerdán a The Wall Street Journal.
A lap által megszólaltatott szakérők szerint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű radikális szunnita szervezet a szíriai területen lévő bázisairól támadja az iraki határon túl lévő célpontokat, hasonlóan a Pakisztánból kiinduló tálibok afganisztáni harcmodorához. Szíriai gépek kedden iraki célpontokat támadtak az ILIÁ ellenőrzése alá vont területeken. Az Anbár tartomány három településén végrehajtott bombázásban a CNN által ismertetett adatok szerint legkevesebb 57 civil életét vesztette és több mint 120-an megsebesültek.
A The Washington Post szerint mindez egy nappal azután történt, hogy izraeli harci repülők és rakéták szíriai célpontokat támadtak. Izraeli hivatalos közlés szerint a kilenc megtámadott objektum között volt a szíriai hadsereg főhadiszállása is. Az akció megtorlás volt azért, hogy vasárnap egy, az Izrael által megszállt Golán-fennsíkot ért szíriai rakétatámadásban egy izraeli állampolgár életét vesztette, egy másik pedig megsebesült.
A The Wall Street Journal a lehetséges amerikai légicsapásokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a szíriai oldal támadását több katonai vezető, köztük Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke ellenzi. Ennek egyik oka, hogy a szíriai légvédelem gyakorlatilag még mindig érintetlen. Barack Obama kormánya emellett az amerikai katonai fellépés feltételeként egy iraki egységkormány létrehozását nevezte meg.
Mivel Bagdaddal ellenétben Damaszkusz nem kérte az amerikai légierő támogatását az iszlamista lázadókkal szemben, a Szíriára mérendő légicsapásokat Washingtonnak feltehetően azzal kell majd indokolnia, hogy az ILIÁ ottani jelenléte fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. A The Washington Times ezzel kapcsolatban egy, a Kongresszus Kutatási Szolgálata által elkészített, hírszerzési jelentésekre támaszkodó tanulmányt idézett. Eszerint pedig az ILIÁ egy iszlamista államot akar létrehozni Irak és Szíria meghatározott területein, amely később a régióban és az Egyesült Államokban végrehajtandó támadások kiindulópontjául szolgálhat.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
