A nyugati demokratikus berendezkedés felsőbbrendűségét és eredményességét vonja kétségbe a kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao hétfői kommentárja, amelyben a „színes forradalmak” által előidézett káoszra és a brit parlament összetételére is kitér.
Az újság arra figyelmeztet, Kínának vigyáznia kell, nehogy az úgynevezett „nyugati stílusú demokrácia” csapdájába essen. Ezt alátámasztandó felhozza, hogy az elmúlt hónapokban Kijevtől Bangkokig az utcai politizálás, a közvetlen konfrontáció „mély fájdalmat” eredményezett.
Az elmúlt évek színes forradalmaira visszatekintve megállapítja, hogy Nyugat-Ázsiától Észak-Afrikáig sok ország zuhant a „nyugati demokrácia zavaros őrületébe”, amely sem boldogságot, sem stabilitást nem hozott. A lap szerint a kínaiaknak örülniük kell, hogy országuk kitart a sajátos kínai szocializmus építése mellett, mert ellenkező esetben kérdés, hogy béke lenne-e az országban. A brit parlamentben még mindig örökletes nemesi címmel rendelkezők vannak, ami a kínai emberek számára elképzelhetetlen – jegyezte még meg a Zsenmin Zsipao, s ismét arra a következtetésre jutott: Kínának folytatnia kell megkezdett útját.
A kínai párt- és állami vezetés általában a nagy belpolitikai események időszakában, mint a parlament éves ülése vagy az ötévente megrendezendő pártkongresszusok alkalmával rendszeresen megerősíti: Kína nem kívánja követni a nyugati mintát. Amikor Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár áprilisban Európában járt, egyik beszéde alkalmával kifejtette, országa már többféle politikai rendszert átélt, s nem tudja lemásolni más országok politikai rendszerét vagy fejlődési modelljét. „A kínai emberek már több mint kétezer évvel ezelőtt meg kellett tapasztalniuk, hogy az ízletes déli narancs, ha északon termelik, savanyú lesz” – magyarázta Belgiumban. A kínai központi propagandairányítás a jelek szerint időről időre fontosnak tartja a hazai közvéleményt is meggyőzni arról, hogy a világ legnépesebb és legnagyobb fejlődő országa a maga útját kívánja járni.
Az 1989-es pekingi diáklázadás résztvevője, a Tienanmen téri éhségsztrájk egyik kezdeményezője, Csou Tuo a napokban maga is azt nyilatkozta, hogy „utcai demonstrációkkal Kínában nem lehet demokráciát teremteni”. Szerinte a jogállamiság, az alkotmány erejével, az alapvető személyi szabadságjogok biztosításával és a hatalom egyidejű korlátozásával lehet csak fokozatosan építkezni. Meglátása szerint a jelenlegi vezetés elkötelezett a reform iránt.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
Krasznahorkai László szerint már csak az áprilisi választásban lehet reménykedni.
„Nem került új érem a gyűjteményembe, de...” – fogalmazott az olimpiai bajnoki gyorskorcsolyázó. Liu Shaoang igyekezett pozitív maradni.
Ha nem változik semmi, akkor több millió munkahely kerülhet veszélybe.
A másként gondolkodókat szalonképtelennek nyilvánították, és kirekesztették az általuk fősodorként definiált gondolkodásból. Giró-Szász András írása.
A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is elmarad, pedig az unió geostratégiai érdeke lenne a régió mielőbbi felvétele.
A benzinkutakon a németeknek, a dánoknak és a hollandoknak kell legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk.