Hetven éve volt a normandiai partraszállás

Nem akarok belemenni a kommentháborúba, de akkora ökörségeket firkáltatok ide, hogy nem tudom szó nélkül hagyni... Egyrészt igazságtalanok vagytok az amerikaiakkal, másrészt a szovjeteket mitizáljátok. Ezt a John Lukacs-i hülyeséget, hogy "inkább fél Európa mint semmi", nézetet hagyjuk már, vagyis hogy Sztálin és Vörös hadserege meg sem állt volna az Atlanti-óceánig, hát egyáltalán nem volt reális. Az, hogy 1944 nyarán olyan gyorsan zsugorodott a III. Birodalom területe, összefüggésben állt a két fő hadszíntér a keleti és nyugati egyidejű támadó hadműveleteivel. 1944. jún. 6.-nyugati front, Normandia, 1944. jún. 22. vagyis napra pontosan 3 évre a Barbarossára, megindult keleten a Bagratyion hadművelet. A nyugati front nélkül nem lett volna olyan átütő a Bagratyion, ahogy szövetségeseknek is óriási segítség volt a keleti hadművelet. 1944 nyarára jutottak el oda a szövetségesek, hogy összehangolt, stratégiai és szárazföldi hadműveleteket tudtak végrehajtani. 1943 nyarán, a kurszki csata idején már ízelítő volt, hogy milyen a kétfrontos háború, ez 1 évvel később, 1944 nyarán csúcsosodott ki. Na már most, ott volt a légi háború, ami lekötötte az amúgy gyenge Luftwaffe (1944-ben nem volt akkora fölénye a német légierőnek, mint mondjuk harckocsik, fegyverzet, katonák tekintetében) javát, továbbá még mindig Norvégiától Észak_Itáliáig megszállás alatt tartották Európát-szintén jelentős erők, és akkor ott volt a déli, olasz hadszíntér. Ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az több, mint valószínű, hogy Sztálin nem állt volna meg Berlinnél, állítólag Vorosilov és Sztálin arról álmodozott, hogy az Atlanti-óceánig elfognak jutni. Ez kétségkívül reális. Ám hogy ezt egyedül, a Vörös Hadsereg végre tudta volna hajtani, hát, kétséges. Azért Rommel 1944 nyarán még optimistán szemlélte a jövőt, és a háború jún. 6. előtt abban az értelemben még messze nem dőlt el, hogy Hitlernek sikerül kicsikarni egy kompromisszumos békét. Abszolút győzelmet már nem, de birodalma még túlélhette volna egy kompromisszumos békével- ha mondjuk visszaverik a szövetségeseket a D-napon. Tény, hogy a sikeres nyugati hadjárat volt az, ami végleg eldöntötte a háború sorsát. Hitler. Az, hogy mit akartak velünk, kérdése. Goebbels naplójában nem sok jót ír rólunk: "sunyi", "hízelgő" jelzőkkel illetett minket. Nem kedvelték a magyarokat, de hogy mi lett volna a sorsunk, az már kérdéses, ez nyitott kérdés. Ezen felesleges tanakodni. A tények: két bécsi döntés, jelentős területek visszacsatolása. Hülyeség, baromság az, hogy Sztálin 1941 nyarán támadni akart volna. Ezt azok állítják, akik Hitler Barbarossáját akarják igazolni. Sztálin elképzelhető, hogy akart támadni, de biztos hogy nem 1941 nyarán. Erre még nem volt felkészülve, ráadásul ezt igazolják az események is: a Szu élete egy hajszálon múlt, pontosabban Tél tábornokon, és talán a japánok passzivitásán. Ja és Hitlernek semmi köze ahhoz, hogy "felmentette" az első vh-s tiszteket, akik zsidó származásúak voltak. Ilyet Hitler sosem csinált, csinált volna, ezt Hindenburg intézte el, ő volt lojális egykori zsidó katonáihoz. Pont hogy Hitlerék még szolgálni sem engedték a zsidókat a hadseregben, persze voltak kivételek, de ugye Goring: "azt h zsidó, én döntöm el".

Az, hogy a szovjetek 1941-ben támadó felvonulásban voltak a magyar határral szemben, véres valóság. Két megerősített szovjet hadsereg volt szorosan az akkori magyar határon, a 26.-ik és a 12.-ik, 6 mechanizált hadtesttel (mehkorpusz). Utána lehet keresni a hadtörténelmi szakirodalomban (nem Szuvorovnál). Csak egy apró utalásként Arusanjan tábornok leírása a 12. hadsereg felvonulásával kapcsolatban (a google-on megtalálható): Боевые действия 12-й армии в начальный период войны Генерал-лейтенант в отставке Б.АРУШАНЯН A támadó ékek törzsei a Kárpátok hágói felé vezető utakra voltak telepítve, 60-100 km.-re a magyar államhatártól. Már 1940 őszén mélyfelderítést végeztek és gyakorolták a hágókon az átkelést. A szakirodalomban közismert az 1941 januárjában a Kremlben Sztálin felügyelete alatt 50 tábornok részvételével lefolytatott törzsvezetési gyakorlat, melynek során a déli hadseregcsoport átkel a Kárpátokon és beveszi Budapestet. A gyakorlat eredményeképpen a déli (kievi) katonai körzet parancsnokát, Zsukovot előléptették.

@Akitlosz 2014. június 6. 16:19 "A népesség a folyamatos háborúskodás miatt pusztult, nem azért mert a törökök elüldözték volna a lakosságot. Ilyent nem tettek." De a folyamatos háborúskodás többek között a törökök ellen folyt. És azért töméntelen sok embert elhurcoltak, nem csak gyerekeket janicsárnak. Törökországban rengeteg tipikusan alföldi magyar típusú törököt látsz.

@Counter "bugyinedvesítő erő- és faji kultusszal." Hát, lehet, hogy a te bugyid benedvesedik tőle, de másokat a pravoszláv erőkultusz nem lelkesít annyira, mint ahogy a többi, közel-keleti eredetű, kiválasztott nép übermensch teória sem, amelyet Hitler próbált majmolni olyan ügyetlenül. Üsd fel bármelyik réteglapot, menj el bármely pesti belvárosi szalonba, találkozol a közel-keleti változattal, az önkritika komikus hiányával, a szánalmasan nevetséges öntömjénézéssel, maguktól hanyatteséssel.