A kijevi vezetés elismerte, hogy a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területein nem fogják tudni lebonyolítani vasárnap az előre hozott elnökválasztásokat. A belügyminisztérium szombati közlése szerint a szeparatisták miatt a helyi választási bizottságoknak a fele nem működik a két megyében.
A kijevi vezetés elismerte: Kelet-Ukrajnában nem mindenhol fogják tudni lebonyolítani az elnökválasztást, mert a választási bizottságok nagyjából fele nem működik a szeparatisták miatt.
Volodimir Hrinyak, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának vezetője közölte, hogy a Donyeck megyei 22 körzeti választási bizottságából 9, a Luhanszk megyei 12-ből pedig 8 nem működik. A szakadárok több területen megszállták a választási bizottságok épületeit, elkobozták a dokumentumokat és a pecséteket, megfenyegették a testületek tagjait.
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szombaton üzenetet intézett a választókhoz, arra kérve őket, hogy „meggyőződésük és lelkiismeretük” szerint szavazzanak. „Holnap megmutatjuk a világnak, de elsősorban magunknak, hogy nem lehet bennünket megfélemlíteni, mi és csak mi döntjük el, hogyan építsük otthonunkat, és miként gazdálkodjunk benne” – hangoztatta a kormányfő.
Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő is felhívta a választókat, hogy menjenek el szavazni. Szavai szerint az elnökválasztással lezárul az új hatalom megalakításának időszaka.
Szombattól életbe lépett a kampánycsend, amely vasárnap helyi idő szerint este nyolcig, azaz urnazárásig tart. A szavazócédulákon 21 elnökjelölt neve szerepel majd. Közülük négyen visszaléptek, de túl későn jelezték, ezért nevük rajtamaradt a szavazólapokon.
A választásokon a közrend biztosításában részt vesz a Nemzeti Gárda több mint 5100 tagja is.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
