Azért nem vezet be rendkívüli állapotot a kijevi kormány Kelet-Ukrajnában, mert akkor le kellene állítani az elnökválasztási kampányt.
A kijevi kormányzat azért nem vezet be rendkívüli állapotot Kelet-Ukrajnában, mert akkor le kellene állítani az elnökválasztási kampányt – közölte hétfőn Viktorija Szjumar, a nemzetbiztonsági és védelmi hivatal (RNBO) helyettes vezetője Facebook-oldalán. Rámutatott arra, hogy ha a kelet-ukrajnai térségben leállítanák a választási kampányt, azzal megkérdőjeleződne a május 25-re kiírt államfőválasztás legitimitása. Emellett szerinte a rendkívüli állapot nem nyújtana semmilyen előnyt a rendvédelmi szerveknek az épületfoglaló oroszbarát szakadárokkal szemben, hiszen a kijárási tilalom biztosítása erőket vonna el a rendőrségtől, akadályozva őket ezzel abban, hogy el tudják látni feladataikat a „terroristaellenes műveletekben”. Arra a kérdésre, miért vonják be a „terroristaellenes műveletbe” a hadsereget, kijelentette: „mindenki számára nyilvánvaló, hogy Oroszország katonai agressziót is folytat Ukrajnával szemben”. Szavai szerint Moszkva a szeparatista folyamat „kiváltó, szervező és koordináló” feladatkörét vette magára az ország helyzetének destabilizálása érdekében.
Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő az ukrán nemzethez intézett televíziós beszédében vasárnap este bejelentette, hogy az RNBO „átfogó terrorizmusellenes hadműveletet” kezd az ukrán fegyveres erők bevetésével a keleti országrészben. Az elmúlt hétvégén Donyeck megye több településén szerveztek tüntetéseket az országrész Ukrajnától való elszakadását követelve. Felfegyverzett szakadárok közben középületeket, rendőrkapitányságokat foglaltak el Krasznij Limanban, Szlovjanszkban, Kramatorszkban, Donyeckben és Mariupolban. Ezek a települések egy észak-déli irányban húzódó főút mentén helyezkednek el. A Donyeck megyei szakadárok közül páran azt mondták helyi újságíróknak, hogy a feladatuk „zöld folyosót nyitni” az orosz csapatok számára. Szakértők szerint hasonló forgatókönyvet valósítanak meg Moszkva irányításával Kelet-Ukrajnában, mint a Krím félsziget orosz megszállásakor. Több jel mutat arra, hogy jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák irányítják a Donyeck megyei épületfoglalásokat, akik nagy valószínűséggel a Krím félszigetről szivárogtak át a kelet-ukrajnai területre. A helyi belügyi szervek tájékoztatása szerint például Kramatorszkban a támadók AK100-as gépkarabélyt használtak, amely csak az orosz hadseregben van rendszeresítve.
Jurij Lucenko volt belügyminiszter az ukrán Ötös tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai rendőri vezetés még mindig a posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt elnök és „családja” ellenőrzése alatt van, és rájuk alapozva valósítják meg az orosz titkosszolgálatok az országrész elszakítására irányuló tervüket. A politikus szerint ezzel magyarázta a Donyeck megyei rendőrök tömeges átállását a szakadárok mellé. „A megyei rendőri vezetők kinevezését 2010 óta Janukovics idősebbik fiával, Olekszandrral egyeztették, aki személyesen bízta meg feladatokkal őket, és borítékban egészítette ki fizetésüket. Tette ezt a keleti országrészben, Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékben egészen a járási rendőrkapitányságok helyettes vezetőiig” – jelentette ki Lucenko, hozzátéve, hogy a „Janukovics-család” befolyása alatt álló rendőrök mind a mai napig kapják a „pénzes borítékokat”, amelyek tartalma az utóbbi időben megsokszorozódott.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
