Kabaré: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A volt ukrán kormányfő ügyvédei már több levelet is írtak a Tanácsnak, majd a tagállamok brüsszeli diplomáciai képviseleteinek, hogy oldják fel Azarov és fia számláinak zárolását. Szakértők szerint ez bírósági döntés nélkül nem fog menni.
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök azt próbálja elérni, hogy Európai Unió vegye le őt és a fiát a szankciós listáról, és oldja fel vagyonuk zárlatát. Azt nem lehet tudni, hogy Azarov jelenleg hol tartózkodik. Lapértesülések szerint januári lemondása után Ausztriába repült, ahol neki és fiának ingatlanja és üzleti érdekeltségei vannak.
Most egy német ügyvédi irodán keresztül próbálja elérni, hogy fiával együtt ismét hozzáférhessen az EU által zárolt bankszámláihoz. Az Alber & Geiger ügyvédi iroda a Tanácsnak és a tagállamok brüsszeli képviseleteinek is levelet küldött már emiatt.
Ahhoz, hogy az EU valakit levegyen a szankciós listáról, mind a 28 tagállam beleegyezése szükséges. Ha elutasítják Azarovék kérését, a luxembourgi bírósághoz fordulhatnak. Az EUObserver által megszólaltatott diplomaták szerint nagyon ritka, hogy a tanács bírósági határozat nélkül bárkit is levegyen a szankciós listáról, de a német ügyvédi iroda szerint a luxembourgi törvényszék egyik minapi döntése Azarovéknak kedvez.
A luxembourgi bíróság szerdán ügy döntött, hogy Mehdi Ben Ali, a megbuktatott egykori tunéziai elnök, Zin el-Abidin ben Ali unokaöccsét „technikai okokból” le kell venni az uniós feketelistáról. A Tunézia ellen 2011-ben bevezetett szankciók ugyanis azokra vonatkoznak, akiket állami pénzek elsikkasztásáért „tartanak felelősnek”, de Ali neve csak mint „ügyészség vizsgálat alanya” szerepel rajta.
Az Alber & Geiger ügyvédi iroda szerint Mehdi Ben Ali esete teljesen azonos az Azarovékéval, ugyanis ők sem amiatt kerültek fel a szankciós listára, mert „felelősek” az állami pénzek elsikkasztásáért, hanem mert nyomozás folyik ellenük.